Szülinap I.

2009.09.08.

Ma 9:20-kor megszületett Bence! Persze 1 évvel korábban, azaz ISTEN ÉLTESSEN BENCUS!!!!!!!!!!!

Hát eljött ez a nap is. Lesz torta-katicás-, ajándék, díszítés, szeretgetés-ölelgetés. Mondjuk az minden nap van, de ma valahogy más. 1 évvel ezelőtt ilyenkor már az őrzőben feküdtem, Kótyi ott szuszizott mellettem, Mackó körbeküldte mindenkinek, hogy meglett Bencus. Nyugalom volt, nem zavart senki minket, örültünk egymásnak, a Kölöknek, meg, hogy túl vagyunk rajta. Hiába volt császár, azért mégis csak egy nagy tortúra volt. Emlékszem, 8:18-kor elvittek a műtőbe, egyedül voltunk, hideg volt és fáztam. Arra gondoltam egy pillanatig, hogy tulajdonképpen én ezt nem is akarom. Ne vegyék ki belőlem, olyan jó így együtt! A hátamon kellett feküdnöm, pontosabban nem kellett, csak így fértem el, mert ha oldalra fordultam, akkor félő volt, hogy lepottyanok. Vártuk a műtői team-et. Szakmabeli vagyok, pontosan tudom milyen nehéz hétfőn reggel összeverbuválni a csapatot. Ha megvan a műtősfiú tuti, hogy nincs aneszt.asszisztens. Ha az megvan végre, dolga akad még az aneszt.orvosnak. Ha műtősnő végre mosakszik, az még nem biztos, hogy a műtét kezdetét jelenti, mert lehet, a doki még megvizsgál valakit és várni kell rá. Álltam már én is 20 percig beöltözve mire megjött az operáló doki. 9-re meglett mindenki, jöhetett a gerincérzéstelenítés, ettől nagyon fostam. Amúgy is a világból ki lehet kergetni egy tűvel. A doktornő marha ügyes volt, meg én is, hogy hang nélkül kibírtam. Azon nyomban döntöttek is hátra. a lábaimat rakták a kengyelbe, ami azért fontos momentum, mert azt még éreztem, hogy széttárt lábakkal fekszem, ezért 6 órán keresztül az volt az érzésem, hogy terpeszben vannak a lábaim. Szar érzés volt, mindig kérdeztem Mackót, hogy biztos, hogy egymás mellett vannak a lábaim? Ő meg csak röhögött! Marha vicces! Szóval, a lemosást még éreztem, de már egyre kevésbé. Izolálás, metszés és 9:20-kor kiemelték Bencust, aki menet közben a doki majd a csecsemős nővér kezére kakilt. Felsírt és roppant mérges volt, hogy megzargattuk,finom kis meleg helyét megbolygattuk. Kicsit megtisztogatták a légutait, majd odahozták hozzám. Nem láttam mást csak 4 kis lila végtagot, véres volt és magzatmázas. Szégyellem magam, de nem volt erőm foglalkozni vele, mert leesett a vérnyomásom, és igen szarul lettem. Helyrehozták pár perc alatt az érzésvilágomat, és utána már felöltöztetve, kicsinosítva visszahozták Buksit. Gyönyörű volt, én meg nagyon boldog. Aztán odaadták az apukájának. Mire engem összestoppoltak ők már megbarátkoztak egymással.

Nincsennek rossz érzéseim a kórházzal kapcsolatban. Az Istvánba voltunk és a híre ellenére közel sem olyan rossz. Én kifejezetten meg voltam elégedve mindenkivel. A műtői team-en kívül sehol nem tudták, hogy szakmabeli vagyok, és mégis maximális ellátást kaptam. Sőt! Bencét a kötelező vizsgálatokon kívül, ahova meg az apja kisérte, egy percre se engedtem ki a kezeim közül. Rebesgették, hogy a friss császárosoktól első éjszaka elviszik a babát, mondván, hogy úgysem tud felkelni hozzá, nem tudja kellőképpen ellátni. De nem én! Én du. 3-kor lábra álltam mert muszáj volt, és onnantól fogva, csak a jöttem-mentem, leültem-felálltam, fogtam, néztem, szeretgettem, gyönyörködtem a babámban. Ezt nem könnyítette meg a szar kórházi ágy sem, mert tény, hogy nem Cardo-matracokkal van kibélelve, ha leültem úgy belesüppedtem, hogy magam se találtam a kijáratot. Tény az is, hogy 4 éjszakán át félig-ülő helyzetben aludtunk a Kismackóval. Egyszer megpróbáltam teljesen lefeküdni..hááát, nem volt semmi látvány, miként egy páncéljára fordult bogár próbálok kikászálódni az ágyból! A fürdőszobába való bejutás se ment könnyen mert vagy 30 cm-t kellett megemelni a lábamat, hogy bejussak, de az első alkalommal annyira mennem kellett, hogy észre se vettem milyen magas. Azt csak később, amikor már ráértem magammal foglalkozni.Az ágyneműmet többször is cserélhették volna, és a látogatások is lehetnének diszkrétebbek. Tessék találok én hibát ha nagyon keresni akarok. De nem akarok. A 2. babánkat is ugyanígy és ugyanitt szeretném világra hozni. Kb. 4 év múlva!!!!! Nem hamarabb.

Megkezdődtek közös napjaink.