Félévértékelés

2009.04.17.
Apai gének maradtak, sőt, ha lehet, még inkább fejlődésnek indultak. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy Kótyika teljesen az apukájára ütött. Mind külsőleg (nálunk nem lenne vita, hogy ki a gyerek apja, mert olyanok mint két tojás), mind belsőleg. Akaratos, ha el akar érni valamit, kíméletlen és kegyetlen ha valami nem úgy van ahogy azt Ő elgondolta. Imádja hasát, mondhatni, csak az a fontos.A felesleges levegőt alul-felül ugyanolyan elánnal távoztatja a szervezetéből mint az apukája és néha horkol is. Kell ennél több? Már nem is vagyok benne biztos, hogy én vagyok az anyukája!:-)))  Na, de beszéd helyett nézzük az alapadatokat:
Súlyfejlődés: 8600 gr-ot nyom a lelkem, tehát tartja a versenysúlyát. Mindehhez 69 cm hosszú, ami szerintem átlagos. Olyan kis kaucsukbaba-szerűvé vált Kótyika.
Evés: 4 és fél hónaposan elkezdtük a hozzátáplálást. Hát, mit mondjak? Az én fiam imádta. Ugyan az elejét elrontottam (akkor még úgy gondoltam), mert bolti, üveges gyümölccsel kezdtem-nem követtem a szakkönyvet, ami gyümölcslével indít. Ez annyit jelent, hogy az általam készített gyümölcs-pépet nem hajlandó megenni. Ha van kedvem, azért facsarok neki egy kis almalevet, azt szívesen issza. Pohárból! A gyümi után bevezettem a répát, amit egész egyszerűen imádott. Valami okos szakkönyv azt írta, hogy a teljes adag bevezetése 3 hetet vesz igénybe. De nem nálunk! Kótyi már a második nap nagy adag répa-pürét evett, és ha meglátta a turmixot a kezemben, nem bírt magával. Különben meg nem nagyon értem én ezt a bevezetésesdit. Alapként azt írják, hogy minden nap csinálj frisset. Oké. Először egy max. két kanállal adj neki, szoptatás előtt. Aztán egyre nagyobb adagokat adj, és 3 hét után már megeszi a teljes adagot. Oké. De azt mégis hogy gondolták, hogy majd minden nap kiöntöm a kukába a répamaradékot-mert 2 kanálnyi mennyiséget nem lehet csinálni. Ebben a gazdasági helyzetben a kismama csak a biopiacra jár répáért, mert minden nap frisset kell csinálni! Komolyan, néha nem értem a könyvírókat. Mindegy, nekem Kótyival szerencsém van, nálunk nincs tékozlás-pazarlás, nálunk minden elfogy az utolsó cseppig. A félév végére eljutottunk egészen a brokkoliig is, és sok fajta gyümölcsöt is megevett. Nagy kedvenc a sütőtök almával. Én meg közben lepasszoltam a főzést anyura, mert ő meg istenien főz és szivesen megcsinálja Kótyosnak.
Alvás: az esti elalvással most sincs gond, a megszokott rituálét követeli, bár a félév végére a masszázsok lassan kimaradtak az életünkből, mert már nem lehet csak a hátán tartani a kis csibészt. Az éjszakák még mindig kelősek, de eszik és alszik tovább. Arra jöttünk rá, hogy amíg mi fent vagyunk addig az esetek 90%-ban nincs mocorgás, felébredés. Amint lefekszünk, elnyúlunk, megpihenünk, abban a szent minutumban megszólal, és bár az még nem a 'kaját akarok' ébredés, csak amolyan jelzés, hogy tudjuk, Ő is ott van. Rendes fickó, mert ha figyelünk arra, hogy reggel ne kapjon fényt és behúzzuk az ajtót, akkor egészen negyed 8-ig hagy minket aludni. Délelőtt most már mondhatni, hogy rendszeresen alszik 1 órát, ez mindig attól függ, hogy mikor kel. Általában ébredés után 2 órával már lehet számítani az újboli elalvásra. A délutáni alvás még mindig mumus.
Finom-és nagymozgások: nagyon ügyesen nyúl a tárgyakért, rakosgatja egyik kezéből a másikba, simogatja az arcomat, ismerkedik a darabjaimmal. Bár néha figyelni kell, mert nála a simogatás egyenlő a végigkarmolással. Imádja a hajamat, szerintem fodrász lesz a gyerekből. A félév végére hasról hátra és fordítva is forog. Egyre többet eljátszik a szőnyegen egyedül is. Hátrafelé kúszik mint a rák. Ha leültetem és leülök mögé, mintegy biztonságnak, de nem nyúlok hozzá, egész sokáig tud egyedül ülni. Márciusban már négykézlábra állt és próbált megindulni, de ez még várat magára.
Fogzás: ez a nagyon "kellemes" folyamat is lassan bekúszott az életünkbe , már 4 hónaposan. Megindult a nyáltenger és vele együtt a nyűgösség. Volt, hogy éjszaka is felsírt, nyűglődött. Én meg miatta. Úgyhogy kerestem rá megoldást de azonnal. Neten olvasgattam a homeopátiás szerekről a fogzásra. Én erre esküszöm, nem tehetek róla. A Doktornénink mondta ugyan, hogy ha úgy látom, hogy a gyerek nyűgösködik, adjak neki éjszakára Panadol szirupot. Ja, majd paracetamollal tömöm a gyerekemet, hogy én békésen aludjak. Úgyhogy kipróbáltuk a Chamomilla vulgaris-t meg a Viburcol kúpot is, de nekünk nem használt. Hál'Istennek ezért van a net és addig kutakodtam, amíg nem találtam egy olyan gyerekorvost, aki mellesleg homeopátiával is foglalkozik. Na, Ő megoldotta a problémánkat. Adott egy alkati szert, heti 2x kell 2 bogyeszt adni Kótyinak, és tök jól műkszik a gyerek. Nincs hiszti, éjszakai felsírás, nyáltenger. Viszont fog sincs. Az orvos szerint, Kótyi az a típusú baba, aki megküzd minden egyes fogért és lehet, hogy 1 éves koráig ki se bújik egy se. De jó!