2011. november 19., szombat

2 hete...

2009.08.11.
....készülök, hogy írjak, de mindig van valami ami megakadályoz benne. Rohannak a napok, én meg utánuk. Bence napról napra egyre ügyesebb és okosabb. A délelőttök elmennek az edzéssel, Ő a játszóházban tengeti az idejét, én meg küzdök a sok bébihájjal. Az edzőm szerint nem vagyok reménytelen eset, bár én néha úgy látom, semmi sem történik a testemben. Na mindegy.
2 hete vendégsébe is járunk. Egyik hétvégén Sárváron élő barátainkat látogattuk meg, a múlt hétvégén pedig Szegeden voltunk. Vicces, hogy mindkét helyen pocakban a baba. Bence remekül viseli ezeket az utazásokat, bár Sárvárról hazafelé viszonylag korán felkelt, és Pestre érve már a türelme végén járt, a szegedi úton pedig odafelé ébredt korán, de csendben tűrte, hogy megérkezzünk. Mivel egészen jól sikert a dedet szocializálni, így nem lepődött meg, hogy idegen helyen vagyunk, hamar feltalálta magát, és mindkét helyen alapos tisztasági vizsgálatot tartott. Sárváron használtuk először az utazóágyat, ami hasznos tapasztalatszerzésnek volt mondható, mert rájöttünk, hogy nem elég csupán egy lepedőt húzni a lapra, amin alszik, úgy ugyanis csörög. Méghozzá nem akárhogy.Bence folyton felsírt, mert a mocorgással, és azzal, hogy közben csörög alatta a fekhely, felébredt. Második este már bevontuk egy pléddel, úgy rá a lepcsi, és Kótyi vidáman aludt az éjszaka. Szegedre már pléddel mentünk. Jól éreztük magunkat mindkét helyen, Bence pedig elvarázsol mindenkit. Folyton tapsol, különösen ha meghallja az "ügyes vagy" mondatot, akármilyen zenére azon nyomban táncol és vicces ahogy azt a kis buddha testét ringatja. Imádom amiért ennyire jókedélyű, kiegyensúlyozott baba. Csak a kajálások idején ne lenne a hisztis műsor. Legújabb szenvedélye, hogy Ő is akar egy kanalat meg egy tányért, és Ő is akarja kanalazni a kaját. Persze kisebb-nagyobb sikerrel, mondanom se kell, és rendesen figyelnem kell, merre jár a kanál ha nem a szájában van. Ja, és a legújabb, hogy megtanulta, hogy tud egyedül inni az üvegéből. Már régóta van neki egy kék fél literes műanyag üvege, aminek olyan a teteje illetve a szopókája (de hülye szó), hogy nem folyik ki a víz belőle ha lefelé fordítja. Eddig mindig én adtam neki oda és emeltem meg, hogy jöjjön a víz belőle, de pár napja rájött, hogy ha jól megemeli akkor Ő is tud belőle vizet fakasztani. Azóta reggelente félig töltöm az üveget, leteszem a földre, és Bence pedig kiszolgálja magát. Most már nyugodt vagyok, hogy nem hal szomjan a gyerek.

Néhány kép Szegedről és Sárvárról:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése