2012. január 31., kedd
50%
Mármint Bence bölcsibe járása ebben az évben vagy ahogy tetszik, idén. Valahogy nem így képzeltem el a táppénzes időszakomat. Gyakorlatilag Buci minden 2. héten itthon szórakoztat vagy fogalmazzunk úgy, hogy én szórakoztatom. Most éppen hajnalban ugatott fel a szó szoros értelmében, majd hajnali fél-6-kor croup-szerű köhögést produkált. Nyilván így nem viszem be a dzsungelbe, egyrészt, hogy ha fertőz, ne fertőzzön tovább, másrészt, ha még az elején van valami rondaságnak, akkor ne romoljon tovább. A nap folyamán a köhögés frankó hurutossá vált, egyébként más tünete nincs. Szerencsére. Délután azért elügettünk a doktornénihez, szerencsére áldott állapotomnak köszönhetően Ancsa, az asszisztens mindig a rendelés elejére ad időpontot, így csak tényleg a legminimálisabb időt kell eltöltenünk a rendelő fertőző levegőjében. A croup lehetőségét azért nem vetette el a doktornéni, írt fel Rectodelt kúpot, amit nem lehet kapni. Pontosabban a 30 mg-os kiszerelés hiánycikk, és mivel a receptre 30 mg van írva így 100 mg-ost nem adhat. Nem is kéne, mert a franc akarja a kúpot negyedelgetni. Egyébként nem hiszek ennek a gyógyszertárnak, hogy nem lehet kapni, mert ezeknél soha semmit nem lehet kapni, olyan szar, hogy nem is értem egyáltalán minek vannak. Majd holnap utána érdeklődök más patikában. Egyébként a szokásos homeós bogyókon, Calcimusc-on és estére Fenistil cseppen alapszik a tüneti terápia. Péntekig még jól meglámpázom, mert az uszást nem akarjuk lemondani, annyira várja már minden pénteket. És nem beszélve arról, hogy vasárnap jelenésünk van a Cirkuszba!
2012. január 29., vasárnap
Szobatiszta
84 nappal Emili érkezése előtt Buci szobatisztává érett! Éjjel és nappal! Remélem nem kiabálom el. Jó pár hete gyakorlatilag reggelre mindig száraz volt a pelus, sőt már pelenkát se vettünk hanem a maradékot használtuk. Nem, nem a megmaradt 3-as 4-es méretet szuszakoltam rá, hanem volt még up&go pelus a méretében és már vagy 2 hete azt adtam rá. Amiért nem szántam rá korábban magam a dologra, az az volt, hogy azon ment a tanakodás Mackóval, hogy vegyünk vagy ne gumilepedőt a matracra a lepedője alá. És ha igen, akkor mit érünk el vele, mert hogy jó ideje éjfél és 3 óra között költözik a gyerek a mi ágyunkba. Aztán tegnap vettünk egy 7db-os, Thomas-os gatyacsomagot a teszkóba, mondván, hogy azok lesznek az alvós gatyák. Gyorsan kimostam és pár darabot rádobtam a radiátorra, hogy megszáradjon alvásidőre. (Tudni illik, Buci kis boxer-t használ nappal és azt mégsem akartam ráadni estére. Ezért néztem ki neki a kis fecske csomagot. Ez viszont annyira bevált, hogy reggel lecserélte egy másik fecskére, amin Percy van.)
A demó-est tehát 100%-os lett. Mostantól kevesebb mint 3 hónapig élvezhetjük a pelenka nélküli létet és nem kell akciókra vadászni. A szarkolbásztartót is hanyagolhatjuk egy kis időre, nem beszélve arról, hogy milyen drága a szarkolbásztartóba a zsák. (szarkolbásztartó=használt pelenkatartó)
A demó-est tehát 100%-os lett. Mostantól kevesebb mint 3 hónapig élvezhetjük a pelenka nélküli létet és nem kell akciókra vadászni. A szarkolbásztartót is hanyagolhatjuk egy kis időre, nem beszélve arról, hogy milyen drága a szarkolbásztartóba a zsák. (szarkolbásztartó=használt pelenkatartó)
2012. január 26., csütörtök
Harmadik trimeszter és ami előtte volt
Megkezdődött a harmadik trimeszter. Kevesebb mint 87 nap választ el attól, hogy lássam a csodaszép kislányunkat. Mire megérkezik vagy ahogy Bence mondja "kikel", addigra tavasz lesz, és mindjárt nyár is. Remélem.
Tavaly, mikor a blogos ismerősök sorra szülték babáikat-április végéig 5 baba, 1 fiú 4 lány-akkor tudtam, hogy nekem is eljön az idő ebben az évben. Eleve 2 gyerekkel terveztünk, egy fiú után vágytam egy lányra. Mikor visszamentem dolgozni, nem árultam zsákbamacskát, mert tudták a kollégáim is, hogy előbb-utóbb eljön az ideje még egy babának. Ezért nem is álltam be teljesen a sorba, nem ügyeltem, nem telefonoztam. Tavaly év elején 8 órában kezdtem dolgozni, hogy majd jó legyen a GYED-em. A Terv az volt, hogy valamikor az év második felében szeretnék terhes lenni, de inkább a vége felé, hogy kihúzzam ezt az évet teljesen. A Tervet júniusban beindítottam. Azért akkor mert épp aktuális volt az éves nőgyógyászati kontroll, ahol a dokimmal megbeszéltük, hogy itt az ideje a gyerekvállalásnak. Kérdezte milyen magzatvédőt szedek, mire én mondtam, hogy semmifélét, tökmagot szivesen eszem, állítólag abban sok a folsav. Félretéve a viccet, kérte, hogy a koromra való tekintettel ártani nem árt ha szedek valamit. A Femibiont javasolta. (Bencével való terhességemnél egyáltalán nem noszogatott magzatvédővel) A Femibion ötletét egy időre polcra tettem mert nem másnap akartam terhes lenni, és amúgy is június eleje volt, bikini szezon kezdete, gondoltam nem akarok pont most felszedni a vitamintól felesleges kilókat. Akkor már 2 és fél-3 hónapja keményen kangooztam, látszott is némi változás rajtam, de mivel június elején szereztem be két dögös fürdőruhát és még néhány hurka rossz helyen buggyant ki, gondoltam keményebb eszközök kellenek. A Gastroyal-tól rendeltem egy 1 hetes diétát. Bikini diéta. Ez volt a fedőneve ( a Steinberger 5 napos diétájával előző évben csúnyán csődöt mondtam) A kaja nem volt túl rossz, de jó se. A főszenzáció azonban a lúgosítás volt ebben a diétában. Kaptam hozzá különböző lúgosító kapszulákat, zsírfaló meg alga kapszulát, meg egy rahedli innivalót. Ezek között volt fehér és zöld tea is, és hidegen isteni finomak voltak. Abban az egy hétben nagyjából az itallal laktam jól, meg néha 1-2 ehető salátával. Eljött a július és súlyban ugyan nem de átmérőben sikerült valamit faragnom a testemen. Addigra kiderült, hogy Törökországba megyünk nyaralni, és én még dögösebb akartam lenni. Jött a Norbi diéta, ami már egyszer bevált (akkor 6 kilót fogytam). Ehhez azonban nagyon nagy kitartás kellett. Nem sok volt. Közben 2 dolog is történt. Elkezdtem szedni a Femibion-t( 1 hónap alatt 4 kilót híztam tőle) és Timmermann doktor honlapján megtudtam, mely napok alkalmasak arra, hogy eredménye legyen az együttléteknek. Pusztán csak érdekelt, nem volt különösebb szándékom vele, de azért kiszámoltam a kalkulátorral a következő lehetőséget. Az eredményt pedig augusztus 17-én délután olvastam le a terhességi tesztről. Majd másnap reggel még egyről. Tulajdonképpen mikor nem jött meg, már akkor tudtam, hogy nem vagyok egyedül. És nem a hangokra gondolok. Visszagondoltam az előtte lévő hetekre, a fura hányingerekre, a csípőfájdalmakra, a lágyékba hatoló szúró fájdalmakra. Valaki helyet csinált magának. Közben azon is agyaltam, hogy milyen műtétekben voltam, mennyi gázt szívtam addig amíg pozitív nem lett a teszt. A főnökasszonyom épp szabin volt így csak a bent lévőkkel osztottam meg egyenlőre a hírt. Nem volt mindenkinek őszinte a mosolya, de nem azért mert nem örültek, hanem mert megvillant előttük, hogy nemsokára megint eggyel kevesebben lesznek. 1 héttel később a főnökasszonyom arcáról is lefagyasztottam a mosolyt. Innentől pedig nagyjából ismerős, a 10. hétig lehetett titkolni, aztán színt kellett vallani és engem kipateroltak a műtőből. Ezután már csak tengtem-lengtem az osztályon, hol ezt, hol azt csináltam. Dec. 22-től pedig hivatalosan is betegállományban vagyok. És akkor a kisasszonyról:
Tudtam, hogy lány lesz. Annak kellett lennie. Annak ellenére, hogy a Terv nem így volt, azért most már örülök, hogy így van. Lassan a végére érek és tökéletes lesz a családunk. Teljesen más várandósság ez mint Bencével volt. Eleve a terminus feléig magnéziumon éltem, Mackó szerint már simán világítok a sötétben. Jót tett a méhösszehúzódásoknak, az idegeimnek és a gyógyszergyár is jól profitált belőlem. Ha még így sem volt elegendő a napi 1500 mg, akkor jött az alkohol. Bizony, néha ki kellett nyitnom egy üveg vörösbort, mert csak az segített. Aztán kértem a Bence doktornénijének a segítségét, hogy ha tud, keressen nekem egy homeopátiás szert a méhösszehúzódásokra. Így lett, hogy heti 2x szedem még a Helonias dioica C30-at, de most már csak 500 mg magnéziummal és minden másnap a Femibiont.
Emili hihetetlen aktív gyerek. Nagyon sokat mozog, rugdos. Vannak kaják amiket kifejezetten szeret-vajas-mézes kalács, csoki, mandarin- de gyakorlatilag minden leérkező falatkára örömujjongásba kezd. Jó evő.:) Remélem ezt a jó szokását majd idekint is megtartja. Kedvenc játéka a hólyagom rugdosása, amit én nagyon nem kultiválok. Ezért számolni fogunk. Az intrauterin agyserkentőt, a babyplus-t kifejezetten utálja. Amikor felteszem, azon nyomban reklamálni kezd, erőteljesen rugdos, nyomkod, de egy idő után feladja és hagyja, hogy leteljen az az 1 óra. A NAGY SZERELEM apa és lánya között már most kialakult. Amint Mackó a hasamra teszi a kezét és köszön neki, Emili rögtön a keze alá furakodik. Párszor megkocogtatja a hasamat és Ő válaszol. Így beszélgetnek. Bence nem ilyen volt, Ő nyomban csendben lett ha az apja beszélgetni próbált vele.
Az, hogy innen már megrendeltem Emilinek mindent, amire szüksége lehet kezdetben, az azt mutatja, hogy kész vagyok Rá és, hogy nagyon várom( eszméletlen jó akcióik vannak). Úgy volt, hogy nem veszünk neki semmit, mármint ágyat, szekrényt, és ehhez tartjuk is egyenlőre magunkat, de abban megegyeztünk, hogy Őt is megilleti a kislányos ágynemű, baldachin ésatöbbi. Nyárra így nagy terveink vannak a gyerekszobával, mert azon túl, hogy a ház azon részét körbe kell dryvitolni, azon túl belül is át kell egy kicsit szabni. Ez Bencének majd új ágyat jelent, polcrendszert a rengeteg játéknak és nagy valószínűséggel még 1 szekrényt Emili ruháinak. És festést a falaknak. Szóval van Terv idénre is.
Ami pedig Bencét illeti, Ő szintén várja Emilit, nem telik el nap, hogy ne beszélgetnénk róla. Ő lesz a nagy és okos testvére-ezt Ő mondja magáról-,aki majd segíteni fog nekem. Tologatni a babakocsit és Emilit erre-arra megtanítani. Ma pl. úgy vitte a bárányát bölcsibe, hogy megkért, hogy bugyoláljam körbe az egyik pelusával a bárányt, hogy nehogy megfázzon, mert a bárány ma az Ő kicsikéje. Sokat simogatja a hasamat és beszél Emilihez. De Ő nem reagál Bencére. Egyenlőre. Megérti, hogy nem tudom emelgetni," mert azt Emili nem szereti", vagy ha pihennem kell mert fáj a lábam vagy a hátam.
Hát majd meglátjuk.
Pocakfotó természetesen van, de nem a számítógépen hanem a fényképgépen, így az most elmarad, de ígérem, bepótolom.
Tavaly, mikor a blogos ismerősök sorra szülték babáikat-április végéig 5 baba, 1 fiú 4 lány-akkor tudtam, hogy nekem is eljön az idő ebben az évben. Eleve 2 gyerekkel terveztünk, egy fiú után vágytam egy lányra. Mikor visszamentem dolgozni, nem árultam zsákbamacskát, mert tudták a kollégáim is, hogy előbb-utóbb eljön az ideje még egy babának. Ezért nem is álltam be teljesen a sorba, nem ügyeltem, nem telefonoztam. Tavaly év elején 8 órában kezdtem dolgozni, hogy majd jó legyen a GYED-em. A Terv az volt, hogy valamikor az év második felében szeretnék terhes lenni, de inkább a vége felé, hogy kihúzzam ezt az évet teljesen. A Tervet júniusban beindítottam. Azért akkor mert épp aktuális volt az éves nőgyógyászati kontroll, ahol a dokimmal megbeszéltük, hogy itt az ideje a gyerekvállalásnak. Kérdezte milyen magzatvédőt szedek, mire én mondtam, hogy semmifélét, tökmagot szivesen eszem, állítólag abban sok a folsav. Félretéve a viccet, kérte, hogy a koromra való tekintettel ártani nem árt ha szedek valamit. A Femibiont javasolta. (Bencével való terhességemnél egyáltalán nem noszogatott magzatvédővel) A Femibion ötletét egy időre polcra tettem mert nem másnap akartam terhes lenni, és amúgy is június eleje volt, bikini szezon kezdete, gondoltam nem akarok pont most felszedni a vitamintól felesleges kilókat. Akkor már 2 és fél-3 hónapja keményen kangooztam, látszott is némi változás rajtam, de mivel június elején szereztem be két dögös fürdőruhát és még néhány hurka rossz helyen buggyant ki, gondoltam keményebb eszközök kellenek. A Gastroyal-tól rendeltem egy 1 hetes diétát. Bikini diéta. Ez volt a fedőneve ( a Steinberger 5 napos diétájával előző évben csúnyán csődöt mondtam) A kaja nem volt túl rossz, de jó se. A főszenzáció azonban a lúgosítás volt ebben a diétában. Kaptam hozzá különböző lúgosító kapszulákat, zsírfaló meg alga kapszulát, meg egy rahedli innivalót. Ezek között volt fehér és zöld tea is, és hidegen isteni finomak voltak. Abban az egy hétben nagyjából az itallal laktam jól, meg néha 1-2 ehető salátával. Eljött a július és súlyban ugyan nem de átmérőben sikerült valamit faragnom a testemen. Addigra kiderült, hogy Törökországba megyünk nyaralni, és én még dögösebb akartam lenni. Jött a Norbi diéta, ami már egyszer bevált (akkor 6 kilót fogytam). Ehhez azonban nagyon nagy kitartás kellett. Nem sok volt. Közben 2 dolog is történt. Elkezdtem szedni a Femibion-t( 1 hónap alatt 4 kilót híztam tőle) és Timmermann doktor honlapján megtudtam, mely napok alkalmasak arra, hogy eredménye legyen az együttléteknek. Pusztán csak érdekelt, nem volt különösebb szándékom vele, de azért kiszámoltam a kalkulátorral a következő lehetőséget. Az eredményt pedig augusztus 17-én délután olvastam le a terhességi tesztről. Majd másnap reggel még egyről. Tulajdonképpen mikor nem jött meg, már akkor tudtam, hogy nem vagyok egyedül. És nem a hangokra gondolok. Visszagondoltam az előtte lévő hetekre, a fura hányingerekre, a csípőfájdalmakra, a lágyékba hatoló szúró fájdalmakra. Valaki helyet csinált magának. Közben azon is agyaltam, hogy milyen műtétekben voltam, mennyi gázt szívtam addig amíg pozitív nem lett a teszt. A főnökasszonyom épp szabin volt így csak a bent lévőkkel osztottam meg egyenlőre a hírt. Nem volt mindenkinek őszinte a mosolya, de nem azért mert nem örültek, hanem mert megvillant előttük, hogy nemsokára megint eggyel kevesebben lesznek. 1 héttel később a főnökasszonyom arcáról is lefagyasztottam a mosolyt. Innentől pedig nagyjából ismerős, a 10. hétig lehetett titkolni, aztán színt kellett vallani és engem kipateroltak a műtőből. Ezután már csak tengtem-lengtem az osztályon, hol ezt, hol azt csináltam. Dec. 22-től pedig hivatalosan is betegállományban vagyok. És akkor a kisasszonyról:
Tudtam, hogy lány lesz. Annak kellett lennie. Annak ellenére, hogy a Terv nem így volt, azért most már örülök, hogy így van. Lassan a végére érek és tökéletes lesz a családunk. Teljesen más várandósság ez mint Bencével volt. Eleve a terminus feléig magnéziumon éltem, Mackó szerint már simán világítok a sötétben. Jót tett a méhösszehúzódásoknak, az idegeimnek és a gyógyszergyár is jól profitált belőlem. Ha még így sem volt elegendő a napi 1500 mg, akkor jött az alkohol. Bizony, néha ki kellett nyitnom egy üveg vörösbort, mert csak az segített. Aztán kértem a Bence doktornénijének a segítségét, hogy ha tud, keressen nekem egy homeopátiás szert a méhösszehúzódásokra. Így lett, hogy heti 2x szedem még a Helonias dioica C30-at, de most már csak 500 mg magnéziummal és minden másnap a Femibiont.
Emili hihetetlen aktív gyerek. Nagyon sokat mozog, rugdos. Vannak kaják amiket kifejezetten szeret-vajas-mézes kalács, csoki, mandarin- de gyakorlatilag minden leérkező falatkára örömujjongásba kezd. Jó evő.:) Remélem ezt a jó szokását majd idekint is megtartja. Kedvenc játéka a hólyagom rugdosása, amit én nagyon nem kultiválok. Ezért számolni fogunk. Az intrauterin agyserkentőt, a babyplus-t kifejezetten utálja. Amikor felteszem, azon nyomban reklamálni kezd, erőteljesen rugdos, nyomkod, de egy idő után feladja és hagyja, hogy leteljen az az 1 óra. A NAGY SZERELEM apa és lánya között már most kialakult. Amint Mackó a hasamra teszi a kezét és köszön neki, Emili rögtön a keze alá furakodik. Párszor megkocogtatja a hasamat és Ő válaszol. Így beszélgetnek. Bence nem ilyen volt, Ő nyomban csendben lett ha az apja beszélgetni próbált vele.
Az, hogy innen már megrendeltem Emilinek mindent, amire szüksége lehet kezdetben, az azt mutatja, hogy kész vagyok Rá és, hogy nagyon várom( eszméletlen jó akcióik vannak). Úgy volt, hogy nem veszünk neki semmit, mármint ágyat, szekrényt, és ehhez tartjuk is egyenlőre magunkat, de abban megegyeztünk, hogy Őt is megilleti a kislányos ágynemű, baldachin ésatöbbi. Nyárra így nagy terveink vannak a gyerekszobával, mert azon túl, hogy a ház azon részét körbe kell dryvitolni, azon túl belül is át kell egy kicsit szabni. Ez Bencének majd új ágyat jelent, polcrendszert a rengeteg játéknak és nagy valószínűséggel még 1 szekrényt Emili ruháinak. És festést a falaknak. Szóval van Terv idénre is.
Ami pedig Bencét illeti, Ő szintén várja Emilit, nem telik el nap, hogy ne beszélgetnénk róla. Ő lesz a nagy és okos testvére-ezt Ő mondja magáról-,aki majd segíteni fog nekem. Tologatni a babakocsit és Emilit erre-arra megtanítani. Ma pl. úgy vitte a bárányát bölcsibe, hogy megkért, hogy bugyoláljam körbe az egyik pelusával a bárányt, hogy nehogy megfázzon, mert a bárány ma az Ő kicsikéje. Sokat simogatja a hasamat és beszél Emilihez. De Ő nem reagál Bencére. Egyenlőre. Megérti, hogy nem tudom emelgetni," mert azt Emili nem szereti", vagy ha pihennem kell mert fáj a lábam vagy a hátam.
Hát majd meglátjuk.
Pocakfotó természetesen van, de nem a számítógépen hanem a fényképgépen, így az most elmarad, de ígérem, bepótolom.
2012. január 25., szerda
Matrica
Nemrég írtam, hogy Buci dackorszaka felturbózva egyenlő egy frankó agyvérzéssel. Keresgéltem a megoldások között, mert azért nem állapot, hogy egy 3 éves a fejemre szarjon. A fekete-piros pontozás után, miután a 3. napon bepisilt a bölcsibe, és azon rinyált, hogy ezért Ő most nem fog piros pontot kapni, átváltottunk a matricás módszerre. Belátom, kemény voltam, de van, hogy megszakad a szív...:)
A matricázás eddig tökéletesen működik. A cél ugye a nagy Thomas-os matricás könyv, ezt nézte ki magának, és a mai nappal megvan az összes megszerezhető katica-matrica is. (katica jár a nagyon jó viselkedésért)
És, hogy milyen lett Ő? Egy angyal. Remélem nem kiabálom el, és délután nem egy ördögöt hozok haza a bölcsiből, de esküszöm jót tett neki, hogy grabancon ragadtam. Ez Ő:
- első szóra elpakol
- első szóra jön fürdeni
- első szóra kikapcsolja a dvd-jét
- első szóra jön vacsorázni
- első szóra mossa fogát
- nem hisztizik
- nincsenek nagy jelenetek, nyűgösködés, visszabeszéd, szemtelenség
....mert elég annyit mondani, hogy "Tudod, katica!"
Tegnap mondjuk sárkányszart evett uzsonnára a bölcsiben, mert elég morci lett, hogy nagyi nem jött velem, és elkezdett duzzogni. Mondtam neki, hogy hívja fel és kérdezze meg tőle, hogy miért nem jött! Így végig hívta a családot, beszélt anyuval, majd közölte, hogy" most apát is felhívom!". Mindenkinek elmondta, hogy nagyon jó volt ma a bölcsiben, és katica jár neki arra a napra.
Szóval élvezi, és ami nagyon fontos, látja a különbséget, hogy mikor miért milyen matricát kap!
Jövő hétre ki kell találnom egy másik vonzó matrica figurát!
A matricázás eddig tökéletesen működik. A cél ugye a nagy Thomas-os matricás könyv, ezt nézte ki magának, és a mai nappal megvan az összes megszerezhető katica-matrica is. (katica jár a nagyon jó viselkedésért)
És, hogy milyen lett Ő? Egy angyal. Remélem nem kiabálom el, és délután nem egy ördögöt hozok haza a bölcsiből, de esküszöm jót tett neki, hogy grabancon ragadtam. Ez Ő:
- első szóra elpakol
- első szóra jön fürdeni
- első szóra kikapcsolja a dvd-jét
- első szóra jön vacsorázni
- első szóra mossa fogát
- nem hisztizik
- nincsenek nagy jelenetek, nyűgösködés, visszabeszéd, szemtelenség
....mert elég annyit mondani, hogy "Tudod, katica!"
Tegnap mondjuk sárkányszart evett uzsonnára a bölcsiben, mert elég morci lett, hogy nagyi nem jött velem, és elkezdett duzzogni. Mondtam neki, hogy hívja fel és kérdezze meg tőle, hogy miért nem jött! Így végig hívta a családot, beszélt anyuval, majd közölte, hogy" most apát is felhívom!". Mindenkinek elmondta, hogy nagyon jó volt ma a bölcsiben, és katica jár neki arra a napra.
Szóval élvezi, és ami nagyon fontos, látja a különbséget, hogy mikor miért milyen matricát kap!
Jövő hétre ki kell találnom egy másik vonzó matrica figurát!
2012. január 24., kedd
Cirkusz
Nálunk is lehetne, de most nem! Viszont a jövő héten cirkuszba megyünk! Tőlem megszokott módon, nem tudok ide belinkelni címeket ezért inkább leírom.
Szóval, idén 9.alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cirkuszfesztivált. Már egy ideje szemezgettem a plakáttal ami hirdette, de kábé 2 hete el is döntöttem, hogy akarok menni. Bencét felesleges is megkérdezni effélékről, Ő automatikusan rávágja, hogy "igen". Úgy 1 hete már noszogattam is Mackót, hogy akkor el kéne menni jegyet venni, mert nem lesz csak III. kategóriájú, ami ugye a zenekar mellett van, és azon túl, hogy megsüketülök, még másfél órán keresztül mindenkinek csak a hátát látom. Persze Mackónak nem nagyon fér bele ilyesmi az idejébe, így ma kézbe vettem az ügyet és elügettem a jegypénztárhoz. Hát a sejtéseim beigazolódni látszottak, amikor a pénztáros hölgy mondta, hogy szeptember óta folyik a jegyárusítás, és csak nagyon korlátozott számban vannak jegyek. A szombati előadásra közölte, hogy már csak a zenekar mellett van hely, de vasárnap 11 órára még egész jó helyet talált a II-es kategóriában. Gyorsan lecsaptam rá mint gyöngytyúk arra a bizonyosra. Büszkén és nagyon boldogan mentem vissza a kocsimhoz kezemben a 3 db jeggyel. Tudom, kicsit infantilis vagyok, de esküszöm, hogy én jobban várom mint a gyerek!
Ja, és azt már csak itthon fedeztem fel, hogy 1 db cirkuszjegy=1 db belépő az elevenparkba(gyereknek). 60 napig lehet felhasználni. Na nem mintha nem tudnám hol kifárasztani Bucit, de jól jöhet valamelyik hétvégére, úgyis régen voltunk már! Esetleg az egyiket felajánlanám a Lilinek, ha szót fogadna az anyukájának!
És ha már linkelni nem tanultam meg akkor itt egy videó a 8.-ról:
Szóval, idén 9.alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cirkuszfesztivált. Már egy ideje szemezgettem a plakáttal ami hirdette, de kábé 2 hete el is döntöttem, hogy akarok menni. Bencét felesleges is megkérdezni effélékről, Ő automatikusan rávágja, hogy "igen". Úgy 1 hete már noszogattam is Mackót, hogy akkor el kéne menni jegyet venni, mert nem lesz csak III. kategóriájú, ami ugye a zenekar mellett van, és azon túl, hogy megsüketülök, még másfél órán keresztül mindenkinek csak a hátát látom. Persze Mackónak nem nagyon fér bele ilyesmi az idejébe, így ma kézbe vettem az ügyet és elügettem a jegypénztárhoz. Hát a sejtéseim beigazolódni látszottak, amikor a pénztáros hölgy mondta, hogy szeptember óta folyik a jegyárusítás, és csak nagyon korlátozott számban vannak jegyek. A szombati előadásra közölte, hogy már csak a zenekar mellett van hely, de vasárnap 11 órára még egész jó helyet talált a II-es kategóriában. Gyorsan lecsaptam rá mint gyöngytyúk arra a bizonyosra. Büszkén és nagyon boldogan mentem vissza a kocsimhoz kezemben a 3 db jeggyel. Tudom, kicsit infantilis vagyok, de esküszöm, hogy én jobban várom mint a gyerek!
Ja, és azt már csak itthon fedeztem fel, hogy 1 db cirkuszjegy=1 db belépő az elevenparkba(gyereknek). 60 napig lehet felhasználni. Na nem mintha nem tudnám hol kifárasztani Bucit, de jól jöhet valamelyik hétvégére, úgyis régen voltunk már! Esetleg az egyiket felajánlanám a Lilinek, ha szót fogadna az anyukájának!
És ha már linkelni nem tanultam meg akkor itt egy videó a 8.-ról:
2012. január 18., szerda
Kamilla és Tobrex....
Na vajon minek lehet a tüneti therápiája???????? Hát persze, hogy a kötőhártyagyulladásnak!
Év elején, amikor mi Hajdúszoboszlón lazítottunk, akkor volt jó pár kölyök k.hártyagyulladásos a bölcsiben. Még örültem is, hogy ezt legalább most megúsztuk, de úgy látszik, hogy nem. Vasárnap éjjel Bence keltegette a 7 méter mélyen horkoló apját, hogy:" Apa, kakilnom kell!" Gondoltam, mire felkelti illetve felébred addigra 3x is beszarik a gyerek. Mondtam Bucinak, hogy kimegyek én vele a wc-re. Na, hajnali 3-kor, híg fosás közepette jókedélyűen traccsoltunk a rötyin. Hétfőn értelemszerűen bölcsi off, de gondoltam, esetleg csak egy kis gyomorrontás vagy a nagy hétvégi zabálások eredménye lehet ez a nagy mennyiségű, laza végtermék. Semmi kedvem nem volt a felesleges köröket futni a széntabletta és a Smecta között. Kemény diéta eredményeképpen- valahogy ilyenkor ő sem agitál más kajával, jó neki a keksz, meg a ropi, megeszi az almát is- kedden úgy döntöttem, hogy délután elviszem a dokinénihez, kérek igazolást és szerdán már mehet is bölcsibe. A rendelőbe érve láttam a szemét, hogy erezett és némi csipa is figyel a szeme sarkában, márpedig közel jártunk az este 7 órához, hogy elsüthessem, hogy ma még nem tudtam megmosni az arcát. Gyanús volt, nagyon. Természetesen iszonyatosan sokan voltak a rendelőben, a doktor néni jól le is cseszett, hogy legközelebb ne jöjjek ide, oldjuk meg másként, átjön az egészséges részre vagy valami, de itt bármit összeszedhetek. Látta milyen a Buci szeme, írt fel Tobrex-et és mondta, hogy nem biztos, hogy kötőhártya, de preventíve kezdjem el neki adni. Nekem már nem voltak illúzióim azzal kapcsolatban, hogy szerdán az egész napot nagy magányomban fogom eltölteni.
Fürdésnél kamillázás-hiszti, cseppentés-hiszti. Állandóan ki akarja törölni. Ma tulajdonképpen tökélyre fejlesztettük, a "Hogyan gyógyítsuk meg a kötőhártyagyulladást 2 nap alatt?"című kérdést. Nem kell hozzá más csak:
- 1 db együttműködő gyerek-tudom, hihetetlen, de nem a szomszédba mentem ezért az összetevőért, hanem Bence adta magából ezt a részt
- kamillázás napi minimum 4x
- Tobrex 3x1 csepp
- és a legfontosabb összetevő, ami nélkül nem működne: bioptron lámpa színterápiával. Napi 2-3 alkalommal 6-6 percig zöld színnel megvilágítani mk. szemet.
Estére még kapott szemkenőcsöt, amivel nem arattam túl nagy sikert sem az apjánál, aki csukott szemmel fogta le a gyereket, mer' ő ezt nem tudja nézni, sem a gyereknek nem tetszett különösebben, hogy megpróbálok valami fehér vackot a szemébe kenni. Nem is nagyon sikerült, de ami ott van a szeme környékén azt majd az éj leple alatt valahogy belekeni a szemébe. Végül is a kórokozót is sikerült valahogy beletunkolnia. ( mellesleg csendben megjegyzem, hogy nem értem hogy gondolják a krém alkalmazását, mert, hogy magamnak se tudnám megcsinálni az tuti fix, nemhogy a gyereknek. Azt írja, hogy borsónyi mennyiséget tegyek a szemhéja alá. Oszt' mégis hogy?)
Év elején, amikor mi Hajdúszoboszlón lazítottunk, akkor volt jó pár kölyök k.hártyagyulladásos a bölcsiben. Még örültem is, hogy ezt legalább most megúsztuk, de úgy látszik, hogy nem. Vasárnap éjjel Bence keltegette a 7 méter mélyen horkoló apját, hogy:" Apa, kakilnom kell!" Gondoltam, mire felkelti illetve felébred addigra 3x is beszarik a gyerek. Mondtam Bucinak, hogy kimegyek én vele a wc-re. Na, hajnali 3-kor, híg fosás közepette jókedélyűen traccsoltunk a rötyin. Hétfőn értelemszerűen bölcsi off, de gondoltam, esetleg csak egy kis gyomorrontás vagy a nagy hétvégi zabálások eredménye lehet ez a nagy mennyiségű, laza végtermék. Semmi kedvem nem volt a felesleges köröket futni a széntabletta és a Smecta között. Kemény diéta eredményeképpen- valahogy ilyenkor ő sem agitál más kajával, jó neki a keksz, meg a ropi, megeszi az almát is- kedden úgy döntöttem, hogy délután elviszem a dokinénihez, kérek igazolást és szerdán már mehet is bölcsibe. A rendelőbe érve láttam a szemét, hogy erezett és némi csipa is figyel a szeme sarkában, márpedig közel jártunk az este 7 órához, hogy elsüthessem, hogy ma még nem tudtam megmosni az arcát. Gyanús volt, nagyon. Természetesen iszonyatosan sokan voltak a rendelőben, a doktor néni jól le is cseszett, hogy legközelebb ne jöjjek ide, oldjuk meg másként, átjön az egészséges részre vagy valami, de itt bármit összeszedhetek. Látta milyen a Buci szeme, írt fel Tobrex-et és mondta, hogy nem biztos, hogy kötőhártya, de preventíve kezdjem el neki adni. Nekem már nem voltak illúzióim azzal kapcsolatban, hogy szerdán az egész napot nagy magányomban fogom eltölteni.
Fürdésnél kamillázás-hiszti, cseppentés-hiszti. Állandóan ki akarja törölni. Ma tulajdonképpen tökélyre fejlesztettük, a "Hogyan gyógyítsuk meg a kötőhártyagyulladást 2 nap alatt?"című kérdést. Nem kell hozzá más csak:
- 1 db együttműködő gyerek-tudom, hihetetlen, de nem a szomszédba mentem ezért az összetevőért, hanem Bence adta magából ezt a részt
- kamillázás napi minimum 4x
- Tobrex 3x1 csepp
- és a legfontosabb összetevő, ami nélkül nem működne: bioptron lámpa színterápiával. Napi 2-3 alkalommal 6-6 percig zöld színnel megvilágítani mk. szemet.
Estére még kapott szemkenőcsöt, amivel nem arattam túl nagy sikert sem az apjánál, aki csukott szemmel fogta le a gyereket, mer' ő ezt nem tudja nézni, sem a gyereknek nem tetszett különösebben, hogy megpróbálok valami fehér vackot a szemébe kenni. Nem is nagyon sikerült, de ami ott van a szeme környékén azt majd az éj leple alatt valahogy belekeni a szemébe. Végül is a kórokozót is sikerült valahogy beletunkolnia. ( mellesleg csendben megjegyzem, hogy nem értem hogy gondolják a krém alkalmazását, mert, hogy magamnak se tudnám megcsinálni az tuti fix, nemhogy a gyereknek. Azt írja, hogy borsónyi mennyiséget tegyek a szemhéja alá. Oszt' mégis hogy?)
2012. január 16., hétfő
Egypercesek
Arra jöttem rá, hogy ha sok szabadidővel rendelkezem, akkor soha semmire sincs időm. December 22-től betegállományban vagyok, azóta nem nagyon sikerült értelmes, szavakkal teli posztot írnom. Asszem, talán 2 videót tettem fel, ami nem nagy tudomány. Gondoltam Örkény után szabadon egypercesekbe szedem az eddig történteket.
Szilveszter
Idén nyugdíjasba nyomtuk az év utolsó napját, tekintettel arra, hogy ahova mentünk volna az izzasztóan messze lett volna, és én meg félbéna voltam, szóval semmi esetre se szerettem volna kínlódva tölteni az év utolsó mulatós napját. Éjfélig valahogy kihúztuk, aztán a szokott módon kimentünk koccintani a szomszédokkal. Én azonban maradtam még egy kicsit, mert nagyon sok tüzijáték robbant a környéken , féltem, hogy Buci felébred, és akkor itt legyek, hogy meg tudjam nyugtatni. 20 perc elteltével és némi vita lezavarásával Mackó és köztem-ugyanis szerintem én meg megkértem, hogy szóljon ha már mindenki kint van, és akkor kimegyek, szerinte meg nem, azt hitte, hogy én majd magamtól egyszer csak kimegyek. Mindegy, szerintem nekem van igazam, 20 perc elteltével kimentem, vittem magammal a babyphone-t. Kábé 10 percet lehettem kint, jöttem be, és az én egyszem fiam, a hűtő előtt állt és patakokban folyt a könnye. Látszott rajta, hogy megijedt, hogy nem talált, láttam, hogy mindenhol keresett. Iszonyatosan rossz érzés volt látni őt ahogy keservesen sír. Soha többet nem akarom látni azt a félelmet a szemében. Persze ez annak a kis nyomorult Murphy-nek a köszönhető, mert szerintem ahogy kitettem a lábam az ajtón, ő már fel is kelt.
Hajdúszoboszló
Idén szakítottunk a hagyományokkal és első alkalommal mentünk Siófok helyett máshova a jól megérdemelt év eleji pihenésre. Hszoboszló tulajdonképpen úgy jött, hogy elgondolkoztunk azon, hogy Siófokot nagyon szeretjük, de Bencét még jobban, és most már Bencének nem elég nagy "játszótér" az Azúr. Egy wellness medence kicsit kevésnek bizonyult idénre, és féltünk, hogy 2 nap után Buci megunja, és nem akar lemenni. Nem beszélve arról, hogy Törökországban beleszagolt a csúzdázás izgalmába, imádta, szerette. Olyan helyet akartunk keresni, ami hasonló árkategóriában van mint Siófok, de izgalmas a wellness. Ez nem más mint a hajdúszoboszlói Hotel Aqua Sol. Ez a szálloda összeköttetésben van az Aqua Palace-al, ami egy hatalmas vízi játszótér. Egyszerűen fantasztikus volt, Bence nagyon-nagyon jól érezte magát. Első nap becsajozott, aztán végig együtt játszott ezzel a kislánnyal. A kislány anyukája szintén kismama volt, csak ikrekkel. A kaja isteni volt, a kiszolgálás szintén. A szoba tulajdonképpen megfelelt annak amire kellett, és ezt nem sznob énem mondatja velem, hanem mert ha jól megnézem, azért a siófoki Azúr sokkal puccosabb, csinosabb szobákkal van felszerelve. Én kiolvastam másfél könyvet, és iszonyat sokat pihentem, nem is fáj most az izületem a valagamnál. De azt hiszem a képek beszédesebbek, lesznek, ha majd sikerül egyszer a képeket összerakni.
Már nem babaúszás
Múlt hét péntektől megszűnt a szombat reggeli úszásra rohanás. Bence megnőtt, kinőtt a babaúszásból, mostantól nagyfiús úszásra jár, ami annyit takar, hogy azon túl, hogy pénteken van este 6-tól, szülők nélküli az úszás. Mi nem lehetünk bent, nézni se nézhetjük. Tulajdonképpen az alapokat már megtanulta, most tanul majd meg igazából úszni. Eddig kétszer voltunk, és mind a két alkalommal meg lett Buci dicsérve. Ami azért igazán jó, mert már az utolsó alkalmak nagyon nyögve nyelősek voltak, nem akart merülni, nem nyitotta ki a szemét a víz alatt, hisztizett amikor csak lehetőség adódott rá. Kicsit agitáltam akkor az oktatónak, hogy szerintem Bucinak jót tenne ha nem az apjával úszna már, mert ha vki, akkor én ismerem a fiam, tudom, hogy sokszor a hisztik már inkább nekünk szólnak mintsem az úszás ellen. És láss csodát, tényleg jót tett neki. Iszonyatosan igyekszik, mindent megcsinál, nulla hiszti. Van egy plüss béka amit meg lehet szerezni 1 hétre. haza lehet vinni és a következő alkalommal vissza kell vinni. A megszerzés feltétele, hogy jól kell viselkedni az órán. Tegnap mikor mentünk, mondtam Bucinak, hogy ma igazán ügyes lehetne és megszerezhetné a békát. Közölte, hogy neki ugyan nem kell a béka, ő nem szereti a békákat. De mondom, anyának, anya kedvéért megszerezhetné, úgy szeretném. Mire üvöltve a fejemhez vágta, hogy nem értem, hogy nem kell neki a béka? Aztán az óra végén Vivien mondta, hogy Bence nagyon el volt keseredve, hogy nem ő kapta meg a békát.:))
Dac-korszak felturbózva
Nos ez az egyetlen ami talán nem lesz egyperces. Leszögezem, tudom, hogy nem vagyok a problémával egyedül, ezért szives örömest várom a kommenteket ez ügyben, hogy kinek hogy sikerül/sikerült átvészelni ezt az iszonyatos időszakot. Gyakorlatilag nincs nap mostanában, hogy ne kelljen magasabb decibellel beszélgetnem Bencével. Ha átlagolnom kéne, hát igencsak rossz a végeredmény. 10-ből 2x kenyérre kenhető, de a maradék alkalommal legszivesebben a falra kenném. Szemtelen, pofátlan mint egy piaci légy. Hiába beszélek neki, meg se hallja. Nem használ eltiltás és fenyegetés. Feszegeti a kis gekkó a határait. Imádom őt és szeretném ha nagyon jó gyerekkora lenne, és nem arra kellene emlékeznie, hogy állandó büntiben volt. Hétfőn azzal fogadott a bölcsiben a dada, hogy Bence nem aludt. Ami önmagában nem lenne gond, mert nem igényli, de a nagyobbik baj, hogy nincs csendben. Tény, hogy egy ekkora gyerekkel nem lehet csendkirályt játszani, de Bence brutálisan nincs csendben. Énekel, röhigcsél, hangosan beszél, és ami a legrosszabb, rugdossa a bútorokat. És hiába szólnak neki, le seszarja reagálja. Kérte a gondozónő, hogy valamit csináljunk, mert egyedül van a héten, és ez így nem lesz jó. Fekete és piros pont. Ezt találtam ki. És ha több lesz a hónap végén a piros pont mint a fekete, elmegyünk a játékboltba és választhat egy autót. Viszont hétfőn annyira rossz volt még este, hogy kapásból bevéstem szerdáig 3 fekete pontot, és még a hétvégi Lili szülinapi bulit is függőbe tettem. Válasz:
- Nem baj, szeretem a fekete pontokat, én csak fekete pontot akarok, nem akarok a Lili szülinapjára menni!
És mindezt olyan stílusban és hangsúllyal, hogy az ember keze viszketni kezd.
Kedden elhoztam ebéd után, hogy együtt töltsük a délutánt, de nem volt túl jó a viselkedése. Kértük, könyörögtünk az apjával, hogy állítson az agyán egy kicsit, mert nagyon rossz úton halad. Sulykoltuk belé, hogy mi a normális viselkedés, hogy aludni kell a bölcsiben, hogy ő már nagyfiú, neki kell példát mutatni. Annyira "jól" sikerült, hogy szerdán délután azzal fogadott a dada, hogy szegény Bence bepisilt alvás közben, és ezért olyan keservesen sírt, hogy ő majd nem fog piros pontot kapni. Még a dada is megsajnálta. Mondta, hogy lehet, hogy ez a piros-fekete pontozás nem túl jó ötlet. Lehet, hogy egy kicsit erős, de a helyzet az, hogy Bencével keményen kell bánni, mert ravasz kis róka, és gyorsan átlát a szitán. Tudja mikor mit kell tenni, hogy a kezéből etessen minket. Na de mi is tudjuk, már, nem dőlünk be a könnyes szemeknek, meg a légysziknek. Szerdán végül is kapott egy piros pontot. Aztán váltottunk egy kicsit és áttértünk a matricázásra. Vettem kis sziveket meg csillagokat, meg katicákat. Ha nagyon rossz, minősíthetetlen a viselkedése-nem alszik a bölcsiben, szemtelen, visszabeszél, csúnya szavakat használ és amitől a falra mászom, hisztizik-akkor nincs semmi. Ha csak az egyik valósul meg, de a többi megmarad-akkor kék csillag, ha több mint a fele megvalósul - akkor piros szivecske, és ha nagyon-nagyon jó-akkor katica. Mára már van mindegyikből neki, mert nem követem el újból azt a hibát, hogy nem kap egyikből sem, mert akkor úgy érzi, hogy nem érdemes jól viselkedni. Mondjuk mára már beígértem neki egy nagy semmit, mert ma eszméletlenül hülye volt, de mondjuk társa is volt benne, és hát tulajdonképpen a Lili szülinapját ünnepeltük, lehetek egy kicsit elnéző. De a csillagnál semmiképp nem érdemel jobbat.
Gondolom, most van aki ezt hülyeségnek tartja, de mindenki ismeri a saját gyerekét annyira, hogy el tudja dönteni milyen büntetést szabjon ki aminek van is értelme. Nálunk ez még nem teljesen vált be, de alakul. Nyilván akkor lesz számára értelme, ha majd elmegyünk a hónap végén a játékboltba és választhat valamit.
A néni
Hát a néni nem tudjuk kicsoda, és hogy jó vagy rossz. Álom vagy valóság, szellem vagy álom. Szerda reggel mesélte a nénit, aki a szobájában volt éjszaka. Ott állt az ágy mellett. Olyan póló volt rajta mint rajtam, a papucsa csíkos volt mint nekem. A haja is olyan volt min az enyém. Aztán megfogta a kezét, ő meg felkiáltott. Amikor apa bement hozzá akkor a néni kiment a szobából és kicsúszott arrafelé amerre enni szoktunk(ebédlő). Mindezt komolyan mesélte, nem hülyéskedett mint máskor szokott ha mesél valamit. A kérdések persze nem irányított kérdések voltak, és mindig ugyanazt mesélte nekem is, nagyinak is és az apjának is. ??? Én hiszek a szellemekben és abban a teóriában, hogy a gyerekek bizonyos korukig látják a szellemeket és az angyalokat. Hogy Buci mit látott?
Most ennyi egyperces szösszenet jutott eszembe. A kis pocaklakóról pár nap múlva írok egy nagyobb lélegzetvételű posztot. És megmutatom a hasamat is.
Szilveszter
Idén nyugdíjasba nyomtuk az év utolsó napját, tekintettel arra, hogy ahova mentünk volna az izzasztóan messze lett volna, és én meg félbéna voltam, szóval semmi esetre se szerettem volna kínlódva tölteni az év utolsó mulatós napját. Éjfélig valahogy kihúztuk, aztán a szokott módon kimentünk koccintani a szomszédokkal. Én azonban maradtam még egy kicsit, mert nagyon sok tüzijáték robbant a környéken , féltem, hogy Buci felébred, és akkor itt legyek, hogy meg tudjam nyugtatni. 20 perc elteltével és némi vita lezavarásával Mackó és köztem-ugyanis szerintem én meg megkértem, hogy szóljon ha már mindenki kint van, és akkor kimegyek, szerinte meg nem, azt hitte, hogy én majd magamtól egyszer csak kimegyek. Mindegy, szerintem nekem van igazam, 20 perc elteltével kimentem, vittem magammal a babyphone-t. Kábé 10 percet lehettem kint, jöttem be, és az én egyszem fiam, a hűtő előtt állt és patakokban folyt a könnye. Látszott rajta, hogy megijedt, hogy nem talált, láttam, hogy mindenhol keresett. Iszonyatosan rossz érzés volt látni őt ahogy keservesen sír. Soha többet nem akarom látni azt a félelmet a szemében. Persze ez annak a kis nyomorult Murphy-nek a köszönhető, mert szerintem ahogy kitettem a lábam az ajtón, ő már fel is kelt.
Hajdúszoboszló
Idén szakítottunk a hagyományokkal és első alkalommal mentünk Siófok helyett máshova a jól megérdemelt év eleji pihenésre. Hszoboszló tulajdonképpen úgy jött, hogy elgondolkoztunk azon, hogy Siófokot nagyon szeretjük, de Bencét még jobban, és most már Bencének nem elég nagy "játszótér" az Azúr. Egy wellness medence kicsit kevésnek bizonyult idénre, és féltünk, hogy 2 nap után Buci megunja, és nem akar lemenni. Nem beszélve arról, hogy Törökországban beleszagolt a csúzdázás izgalmába, imádta, szerette. Olyan helyet akartunk keresni, ami hasonló árkategóriában van mint Siófok, de izgalmas a wellness. Ez nem más mint a hajdúszoboszlói Hotel Aqua Sol. Ez a szálloda összeköttetésben van az Aqua Palace-al, ami egy hatalmas vízi játszótér. Egyszerűen fantasztikus volt, Bence nagyon-nagyon jól érezte magát. Első nap becsajozott, aztán végig együtt játszott ezzel a kislánnyal. A kislány anyukája szintén kismama volt, csak ikrekkel. A kaja isteni volt, a kiszolgálás szintén. A szoba tulajdonképpen megfelelt annak amire kellett, és ezt nem sznob énem mondatja velem, hanem mert ha jól megnézem, azért a siófoki Azúr sokkal puccosabb, csinosabb szobákkal van felszerelve. Én kiolvastam másfél könyvet, és iszonyat sokat pihentem, nem is fáj most az izületem a valagamnál. De azt hiszem a képek beszédesebbek, lesznek, ha majd sikerül egyszer a képeket összerakni.
Már nem babaúszás
Múlt hét péntektől megszűnt a szombat reggeli úszásra rohanás. Bence megnőtt, kinőtt a babaúszásból, mostantól nagyfiús úszásra jár, ami annyit takar, hogy azon túl, hogy pénteken van este 6-tól, szülők nélküli az úszás. Mi nem lehetünk bent, nézni se nézhetjük. Tulajdonképpen az alapokat már megtanulta, most tanul majd meg igazából úszni. Eddig kétszer voltunk, és mind a két alkalommal meg lett Buci dicsérve. Ami azért igazán jó, mert már az utolsó alkalmak nagyon nyögve nyelősek voltak, nem akart merülni, nem nyitotta ki a szemét a víz alatt, hisztizett amikor csak lehetőség adódott rá. Kicsit agitáltam akkor az oktatónak, hogy szerintem Bucinak jót tenne ha nem az apjával úszna már, mert ha vki, akkor én ismerem a fiam, tudom, hogy sokszor a hisztik már inkább nekünk szólnak mintsem az úszás ellen. És láss csodát, tényleg jót tett neki. Iszonyatosan igyekszik, mindent megcsinál, nulla hiszti. Van egy plüss béka amit meg lehet szerezni 1 hétre. haza lehet vinni és a következő alkalommal vissza kell vinni. A megszerzés feltétele, hogy jól kell viselkedni az órán. Tegnap mikor mentünk, mondtam Bucinak, hogy ma igazán ügyes lehetne és megszerezhetné a békát. Közölte, hogy neki ugyan nem kell a béka, ő nem szereti a békákat. De mondom, anyának, anya kedvéért megszerezhetné, úgy szeretném. Mire üvöltve a fejemhez vágta, hogy nem értem, hogy nem kell neki a béka? Aztán az óra végén Vivien mondta, hogy Bence nagyon el volt keseredve, hogy nem ő kapta meg a békát.:))
Dac-korszak felturbózva
Nos ez az egyetlen ami talán nem lesz egyperces. Leszögezem, tudom, hogy nem vagyok a problémával egyedül, ezért szives örömest várom a kommenteket ez ügyben, hogy kinek hogy sikerül/sikerült átvészelni ezt az iszonyatos időszakot. Gyakorlatilag nincs nap mostanában, hogy ne kelljen magasabb decibellel beszélgetnem Bencével. Ha átlagolnom kéne, hát igencsak rossz a végeredmény. 10-ből 2x kenyérre kenhető, de a maradék alkalommal legszivesebben a falra kenném. Szemtelen, pofátlan mint egy piaci légy. Hiába beszélek neki, meg se hallja. Nem használ eltiltás és fenyegetés. Feszegeti a kis gekkó a határait. Imádom őt és szeretném ha nagyon jó gyerekkora lenne, és nem arra kellene emlékeznie, hogy állandó büntiben volt. Hétfőn azzal fogadott a bölcsiben a dada, hogy Bence nem aludt. Ami önmagában nem lenne gond, mert nem igényli, de a nagyobbik baj, hogy nincs csendben. Tény, hogy egy ekkora gyerekkel nem lehet csendkirályt játszani, de Bence brutálisan nincs csendben. Énekel, röhigcsél, hangosan beszél, és ami a legrosszabb, rugdossa a bútorokat. És hiába szólnak neki, le se
- Nem baj, szeretem a fekete pontokat, én csak fekete pontot akarok, nem akarok a Lili szülinapjára menni!
És mindezt olyan stílusban és hangsúllyal, hogy az ember keze viszketni kezd.
Kedden elhoztam ebéd után, hogy együtt töltsük a délutánt, de nem volt túl jó a viselkedése. Kértük, könyörögtünk az apjával, hogy állítson az agyán egy kicsit, mert nagyon rossz úton halad. Sulykoltuk belé, hogy mi a normális viselkedés, hogy aludni kell a bölcsiben, hogy ő már nagyfiú, neki kell példát mutatni. Annyira "jól" sikerült, hogy szerdán délután azzal fogadott a dada, hogy szegény Bence bepisilt alvás közben, és ezért olyan keservesen sírt, hogy ő majd nem fog piros pontot kapni. Még a dada is megsajnálta. Mondta, hogy lehet, hogy ez a piros-fekete pontozás nem túl jó ötlet. Lehet, hogy egy kicsit erős, de a helyzet az, hogy Bencével keményen kell bánni, mert ravasz kis róka, és gyorsan átlát a szitán. Tudja mikor mit kell tenni, hogy a kezéből etessen minket. Na de mi is tudjuk, már, nem dőlünk be a könnyes szemeknek, meg a légysziknek. Szerdán végül is kapott egy piros pontot. Aztán váltottunk egy kicsit és áttértünk a matricázásra. Vettem kis sziveket meg csillagokat, meg katicákat. Ha nagyon rossz, minősíthetetlen a viselkedése-nem alszik a bölcsiben, szemtelen, visszabeszél, csúnya szavakat használ és amitől a falra mászom, hisztizik-akkor nincs semmi. Ha csak az egyik valósul meg, de a többi megmarad-akkor kék csillag, ha több mint a fele megvalósul - akkor piros szivecske, és ha nagyon-nagyon jó-akkor katica. Mára már van mindegyikből neki, mert nem követem el újból azt a hibát, hogy nem kap egyikből sem, mert akkor úgy érzi, hogy nem érdemes jól viselkedni. Mondjuk mára már beígértem neki egy nagy semmit, mert ma eszméletlenül hülye volt, de mondjuk társa is volt benne, és hát tulajdonképpen a Lili szülinapját ünnepeltük, lehetek egy kicsit elnéző. De a csillagnál semmiképp nem érdemel jobbat.
Gondolom, most van aki ezt hülyeségnek tartja, de mindenki ismeri a saját gyerekét annyira, hogy el tudja dönteni milyen büntetést szabjon ki aminek van is értelme. Nálunk ez még nem teljesen vált be, de alakul. Nyilván akkor lesz számára értelme, ha majd elmegyünk a hónap végén a játékboltba és választhat valamit.
A néni
Hát a néni nem tudjuk kicsoda, és hogy jó vagy rossz. Álom vagy valóság, szellem vagy álom. Szerda reggel mesélte a nénit, aki a szobájában volt éjszaka. Ott állt az ágy mellett. Olyan póló volt rajta mint rajtam, a papucsa csíkos volt mint nekem. A haja is olyan volt min az enyém. Aztán megfogta a kezét, ő meg felkiáltott. Amikor apa bement hozzá akkor a néni kiment a szobából és kicsúszott arrafelé amerre enni szoktunk(ebédlő). Mindezt komolyan mesélte, nem hülyéskedett mint máskor szokott ha mesél valamit. A kérdések persze nem irányított kérdések voltak, és mindig ugyanazt mesélte nekem is, nagyinak is és az apjának is. ??? Én hiszek a szellemekben és abban a teóriában, hogy a gyerekek bizonyos korukig látják a szellemeket és az angyalokat. Hogy Buci mit látott?
Most ennyi egyperces szösszenet jutott eszembe. A kis pocaklakóról pár nap múlva írok egy nagyobb lélegzetvételű posztot. És megmutatom a hasamat is.
2012. január 7., szombat
2011. képekben
Egy kicsit segíteni kell neki, mert nem nagyon akar magától elindulni, de aztán elvileg megnézhető!:))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)