2009.06.13.
Kótyikát elkapta a vírusos torokgyulladás. Az első nap még nem volt vészes, volt egy kis hőemelkedés, de ennyi. Ami igazán szembetűnő volt, hogy megszűnt a mozgékonysága. Olyan kis bágyadt lett, elesett. Nem kergette a kutyát, nem akart felcsimpaszkodni sehová, nem akart borogatni se, csak nagy nyugalomban ült az ölemben. Még aznap elvittem a Doktornénihez, aki felállította a diagnózist. Kérdeztem én, hogy honnan lehet ilyet összeszedni, de ő se tudta, mondta, biztos az időjárás az oka(hideg-meleg váltakozott). Estére már tényleg lázas is volt, 38,6 volt a maximum, úgyhogy a Panadol mellé kapott egy kis hűtőfürdőt is. Még a másnap is elég bágyadtan telt, kézben aludt csak, nem nagyon volt étvágya se, inni azért tudott valamennyit. Muszáj is volt, mert homeopátiás szert kapott, amit 1dl vízben kellett feloldani és kortyoltatni vele. Aztán az éjszaka elfújta a betegség lázas részét. A Doktornéni szerint még piros volt a torka, de a nagyján már túljutott, számíthattunk még esetleg egy kis náthára. Vártuk is, de nem jött szerencsére. Azért az úszást lemondtuk és egy találkozót is elhalasztottunk, nehogy esetleg még megfertőzzön mást is vagy még jobban megbetegedjen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése