2009.04.08.
Nem említettem még, de amikor megtudtam, hogy jön Kótyi, akkor elhatároztam, hogy én nagyon természetesen akarom majd megszülni. Nem akarok beöntést és borotválást, se oxytocinos gyorsítást, epidurált és hasbakönyökölést. Ja, és a legfontosabbat nem is írtam, hát a gátmetszést. Szóval, nagyon egyszerű akartam lenni. De, hogy a kocka kerek legyen, azt tudni kell, hogy nagyon-nagyon féltem a szüléstől, pontosabban a vele járó fájdalomtól.
Valahogy ezekben az időkben kezdett komolyan foglalkoztatni a szülés gondolata. Na nem azért mert vágytam rá, hanem mert lelki szemeim előtt lefuttattam több szülést is. Lelki szemeim mindig ugyanazt a képtelenséget látták, amint Mackó és Cica(én vagyok) rohannak szülni, félig-meddig felkészülve a felkészülhetetlenre, én a szülőszobán szenvedek, Mackó próbál nyugtatni-amitől mindig ideges leszek, majd az első csepp vértől Mackó kiájul és nekem egyedül kell végigcsinálni az egészet. De mielőtt tovább horrorizáltam volna a történetet, megmentett egy tv-műsor. Méghozzá a Budapest Tv Babaváró című műsora. Teljesen véletlenül kapcsoltam ide, ahol alternatív szülési módszerekről beszélgettek. Például, szülhet valaki dúla segítségével. A dúla szó asszonytársi segítõt jelent. Általában olyan „laikus” asszony, aki már szült és jelen van más asszony szülésénél, kíséri azt és bármilyen (érzelmi, fizikai vagy technikai jellegû) segítséget megad, amit a szülõ nõ kér. Fülig rohant a szám széle. Megtaláltam. Ebben a műsorban pont volt egy lány aki dúla volt, és kérdezgették őt is, hogy mi a feladata, ő hogyan éli meg a szüléseket. Meg kell mondjam, nagyon szimpatikus volt. Kedves, finom arcú lány, olyan, akit szivesen láttam volna a szülőszobán mellettem. Kotroczó Anikónak hívják, ma már ő a Dúlaszövetség elnöke. A dúlákról tudni kell, hogy nem minden kórházba engedik be őket, nem fogadják el a tudásukat és azt gondolják róluk, hogy csak belekotnyeleskednek a szülésbe, tompítva ezzel a szülésznő tudását. De az égiek velem voltak és Anikó az István kórházban nyugodtan dúláskodhatott. Pár nap múlva felhívtam, nagyon aranyos volt, megbeszéltünk egy találkát, ahol tök jól eldumáltunk, úgy, mintha már évek óta barátnők lennénk. Megnyugodtam. Van valaki, aki majd végig ott lesz velem, valaki aki már szült és tudja min fogok keresztül menni, Mackó is ott lehet, és természetes módokon fogja majd a fájdalmaimat csillapítani- homeopátia, masszázs, semmi véres horror.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése