2012. február 15., szerda

Vérfürdő

2010.04.15.

A jó pap is holtig tanul avagy a figyelmetlen, feledékeny, rendetlen és hanyag szülő esete a kíváncsi gyerekével. Történt ugyanis, hogy tegnap reggel hanyagul visszahajítottam a borotvámat amúgy a helyére, csak kilógott, természetesen élével. Buci megkezdte az esti fürdését, én a csatateret próbáltam elrendezni, amikor is azt hallom a fürdőből, hogy....szentségelést. Bence a természetes kíváncsiságát próbálta kielégíteni amikor közelebb araszolt ahhoz a dobozhoz amiből a borotva kandikált ki, Apa meg éppen nem arra figyelt, hogy Bence kíváncsiságát mi keltette fel. Mire bementem a fürdőbe, addigra Buci bal kezének a mutató ujjából folyt a vér, és amint ezt Ő is meglátta, égtelen üvöltésbe kezdett. Ráadásul aki vágta már el a kezét vagy bármilyét borotvával az tudja, hogy a fájdalom nem abban a pillanatban jelentkezik, hanem pár pillanat múlva, és mivel jó mély sebet tud okozni, vérzik is rendesen. Üvöltve fürdés után próbáltam a helyzetet rendezni, de annyira sírt szegénykém, hogy semmit se láttam. Tapasztalatból tudom, hogy minél jobban üvölt a gyerek, annál jobban vérzik a seb. Ezért sűrűn hangzik el az ambulancián az, hogy ne sírj, mert akkor nem tudjuk megragasztani és varrni kell, főleg a kismotor kontra föld által keletkezett áll sebeknél. Na, én is próbáltam Bucit nyugtatni, hogy ne sírjon, de falra hányt borsó volt. Nagy nehezen le Betadine-oztam, és megpróbáltam sebtapaszt tenni rá, de szó szerint ömlött a vér az ujjából. Akkor, gondoltam bekötöm szakszerűen, ahogy egy ambulancián látnák el, és csináltam egy ujj-kötést, amitől viszont még jobban üvöltött, mert így meg aztán pláne nem tudta használni a kezét. Csak sírt meg sírt, szakadt róla víz, vérig volt sértve, hogy tönkrement az este, és egyébként is mi ez a szar a kezemen, én így nem tudok aludni, azonnal vegyétek le! Mire a kötés lekerült a kezéről addigra a vérzés is elállt. Kapott újból egy sebtapaszt, és minden oké volt. Csak a nyugalom kedvéért megkínáltam még egy kis Panadollal is, és ugye nem kell mondanom, hogy uszkve 3 perc alatt elaludt.
Az egészben a "legjobb", hogy mi még csak össze se vesztünk, valahogy tudtuk, hogy most nem lehet ujjal mutogatni a másikra, mert mind a ketten hibásak vagyunk.
Megtanultuk a leckét, de Buci vajon megtanulta?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése