Ovi

Tegnap volt jelenésünk Bence kiszemelt ovijában. Tavaly ilyenkor tudtuk, hogy nem adjuk még Bucit oviba, ráadásul a szobatisztaságnak halvány jele sem volt, és így nem akartam halálra izgulni magamat a nyáron , hogy szobatiszta lesz-e szeptemberre vagy sem. Jobbnak láttuk, ha marad még a bölcsiben. A másik ok pedig az volt, hogy nem volt lehetséges óvoda sem, ahova szívesen adtam volna. Körbe néztem a neten ovi ügyben, de semmi jóval nem kecsegtettek. Mikor erről beszélgettünk Mackóval, akkor az én érvem az volt, hogy olyan ovit szeretnék, ahol hasznosan tölti a gyerek az idejét,  tanul is, de ugyanakkor van ideje játszani is. Mackó meg ilyenkor azt kérdezte, hogy "miért, mit szeretnék, hogy sakkozzon?" Haha. Nem. Majd sakkozik vele Ő itthon. (a sakk számomra tök kínai) Aztán tavaly áprilisban a szomszéd Bogit beiratták a közelben lévő tagovodába.  Eltelt pár hét és Bogi teljesen kicserélődött, de sajna rossz irányba. Soha nem beszélt az oviról, nem akart oviba menni és éjszakánként állandóan felsírt, rosszakat álmodott, kiabált. Kiderült, hogy az oviban egy kisfiú folyton verekszik és Bogi gyakran áldozatául esik. Az óvónők meg persze semmit se tettek. Vagy látták vagy nem. Aztán bement az oviba Bogi apukája, és bepanaszolta az illető gyereket, majd ultimátumként közölte az óvónőkkel, hogy vagy ők tesznek rendet vagy Ő, de akkor annak nagyobb szele lesz. Ez volt az a pillanat, amikor tudták, hogy a lányuk nem maradhat ebben az oviban, és egy másik szomszédunk segítségével sikerült bejuttatni Bogit Dunakeszi legjobb óvodájába. Azóta minden megváltozott Bogi körül és visszatért a régi Bogi is. Az anyukájával sokat beszélgetünk az oviról, hogy milyen jó kis programok vannak, milyen egy napja az oviban a gyereknek, hogy balettozik és, hogy azt mennyire szereti. Aztán a múlt héten szólt az anyukája, hogy mostantól lehet menni az óvodavezetőhöz, ún. fogadó órára, amikor csak velünk foglalkozik, beszél az oviról és megmutatja nekünk minden szegletét. Hétfő 9 órára kaptunk időpontot. Nem árultunk zsákbamacskát, vittük Bencét is. Végül is az Ő jövőjéről fogunk dönteni. Zsuzsa néni, az óvodavezető, egy nagyon aranyos hölgy, igazi óvónéni, akin így ránézésre is látszik, hogy ért a gyerekek nyelvén. Rögtön mondta Bencének, hogy nyugodtan játszon az irodájában lévő játékokkal és mesekönyvekkel. Beszélt az óvoda életéről, a programokról, a "tanrendről". A múlt héten pl. medve hét volt, és minden annak jegyében zajlott. Festettek mackókat, énekeltek, verseltek mackókról. Mivel a díszítése az ovinak is a gyerekek munkájából történik, így ezeket a műveket láttuk is. Tényleg jópofák. Zsuzsa néni szerint a Disney figurák helye a könyv vagy mesefilm, és vannak a gyerekek is olyan ügyesek, hogy a munkájukkal lehessen díszíteni. Én ugyan már régen tudtam, hogy ez az egyetlen opció ahová Bencét járatni szeretném, de Mackónak is hallani kellett. Az egyetlen negatívum, már ha annak lehet nevezni, az az, hogy ez egy alapítványi ovi, éves vagy inkább havi díjjal, ami nem kevés, de nem is olyan elvetemült mint amikről már olvastam 1-2 helyen. Ehhez még hozzá kell adni a térítési díjat és nyugodtan hozzászámolhatunk még valami edzés-félét, pl. judo, így nagyjából havonta 50.000.-Ft. Majd valahogy kigazdálkodjuk! Remélem felveszik Bucikát ide mert nincs B-terv