Mostanság egyre többen keresnek meg fiús anyuka ismerőseim, természetesen a nagy kérdéssel: mi legyen a kukival? Neten, szakkönyvekből, háziorvostól, ismerősöktől lehet olvasni, hallani ezt is azt is, én most megpróbálom úgy rendbe rakni ezt a kérdés-kört, hogy mindenki számára egyértelmű és világos legyen. Természetesen ezt az állásfoglalást sem kell szabálynak venni én csupán azt írom, ahogy nálunk, a Madarászban járnak el. Vannak ettől eltérő módszerek is, ezek után ki ezt, ki azt választja.
A fitymaszűkület vagy más néven, ahogy senki se ismeri phimosis megléte 3 éves korig dől el. Persze csak akkor, ha a szülők nem voltak türelmetlenek és nem húzgálták a gyerek kukiját a születésétől fogva. Nézzük 2 megközelítésből:
1. ha 3 év alatt húzgálták és beszakadt. Tragédia itt sincs, csupán annyi a végkifejlet, hogy tuti, hogy műteni kell, mert a berepedéseknél hegesedik, onnantól fogva pedig nincs az a sebész amelyik műtét nélkül meg tudná oldani a helyzetet. Ha anyuka-mert általában ez a jellemző-mégis olyan nagyon kíváncsi és szeretné megnézni, nagyon finoman és óvatosan egy kicsit hátra lehet húzni a fitymát. Ha a makk egy kicsit kidugja a fejét, akkor okénak vehető a dolog, húzza vissza és kész. Nagyon fontos, hogy a fitymát mindig vissza kell húzni, ellenkező esetben csúnyán megjárják! A gyerek háziorvosokkal is nagyon kell vigyázni, főleg az idősebbik változattal, mert ők is előszeretettel nézegetik, húzgálják a fitymát. Tessék ilyenkor nyugodtan kikérni magatoknak, hogy nem szeretnétek ha nézegetné, lehet egy kicsit füllenteni és azt mondani, jártok ezzel gyereksebészhez.(Én hallottam olyan esetet, ahol anyuka elfordult valamiért a vizsgálóasztaltól, és a doki sunyiban hátrarántotta a letapadt fitymát. A gyerek 1 éves sem volt. És üvöltött. Azóta anyuka nem odahordja a gyerekeit.)
2. a legjobb azonban ha 3 éves korig igazából tudomást sem veszünk arról, hogy a gyereknek kukija van. Mármint sebészi vonatkozásban. Betölti a 3 éves kort, megpróbálhatjuk szépen óvatosan hátrahúzni a fitymát. Ha a makk teljesen látszik, akkor megveregethetjük a saját és a párunk vállát, szuper gyereket sikerült összehozni. Ha nem megy vagy esetleg félünk, hogy bajt okozunk, akkor el kell vándorolni egy gyereksebészetre, és megkérni a sebészt, hogy nézze meg. Vagy ha nagyon megbízunk a gyerekorvosban akkor ő is megnézheti. A lényeg azonban, ha mi csináljuk, legyünk nagyon óvatosak.
Műtéti variációk egy témára.:
- ha csak le van tapadva a fityma, azaz hátrahúzva csak kicsit látható a makk akkor ezt hívják adhesio lysis-nek. Két fajta műtéti megoldás van:
1. EMLA-ban történő hátrahúzás, ami annyit jelent, hogy ezzel az EMLA nevű érzéstelenítő krémmel bekeni a sebész a gyerek kukiját, elsősorban igyekszik a nyálkahártyára juttatni a krémből, majd fél óra múlva simán hátrahúzza, és a gyerek meg se pisszen. A helyzet megoldva. Előnye, hogy bármikor megcsinálható, nem kell befeküdni a kórházba, nincs anesztes vizsgálat, nincs szuri, hátránya, hogy fél óra az EMLA hatóideje, ennyit kell ücsörögni az ambulancia kicsit sem kényelmes padján.
2. altatásban történő hátrahúzás. Ha anyuka vagy apuka úgy dönt, hogy nem nekik való ez az EMLA-s megoldás akkor választhatják az altatásos. Általában péntekenként vannak ezek a beavatkozások, előző nap be kell jönni aneszteziológiai vizsgálatra, ahova hozni kell a már előzőleg megcsináltatott vérkép eredményt, és az anesztes doki egy kicsit elbeszélget a szülővel(nem az időjárásról)és megvizsgálja a gyereket. Ha zöld utat kaptak tőle, haza lehet menni, másnap éhgyomorra-reggel 6-kor lehet utoljára inni egy pohár vizet vagy teát-kell jönni, 9-re. Fél 10 körül megcsináljuk, 13-14 körül ha minden oké és pisilt is, haza lehet pályázni. Altatás után fél órával lehet inni, enni aznap csak lájtosan és csak délután.
- ha le van tapadva és még szűk is, ami onnan látható, hogy egy "gyűrű" képződik a hátrahúzott fitymabőr alatt, akkor egyértelmű, hogy operálni kell. Nagyon változatosan dolgozunk, itt is lehet választani, de bevezetésnek mindkettőhöz az altatásos adhesio lysis-nél leírtakat lehet szentírásnak venni, annyi különbséggel, hogy nem 9-re hanem reggel 8-ra kell jönni, és 16 óránál korábban nem lehet elmenni, illetve a hét bármelyik napján megcsinálják kivéve péntek és a hétvége.
1. Schloffer-műtét, amikor marad a fitymabőr, csak "lazítunk" egy kicsit rajta. Az öltések felszívódó fonállal kerülnek be, a vérzést diatermiás késsel égetjük és használunk szikét és ollót. Ezeket csak azért írom mert a végeredmény a szülő számára egy nagy vörös padlizsán, csak, hogy tudja miért. Altatás közben kap egy branült a kezébe, kap fájdalomcsillapítót és esetleg az osztályra kikerülve infúziót. A kötést pedig cserélni kell ha pisis lesz, márpedig tuti, hogy az lesz mert pisilés nélkül nem lehet hazamenni. Inni altatás után 2 órával lehet, enni aznap nem, csak este max. tejbegríz. Huh, ez azért fárasztó.
2. Circumcisio vagy más néven körülmetélésre akkor van szükség ha nagyon-nagyon szűk, tehát egy kicsit sem lehet hátrahúzni a fitymát vagy ha a szülő külön ilyen kéréssel érkezik. Itt is ugyanolyan eszközökkel dolgozunk, a végeredmény itt is egy véres padlizsán. Minden ugyan úgy történik ahogy fentebb már leírtam. Van sebész aki ezt a műtéti megoldást preferálja, mondván, hogy később könnyebben tisztán tartható, de természetesen a szülő dönti el, hogy akarja-e a fitymát vagy sem. Illetve ahogy írtam, van az az eset, amikor nem lehet csak ezt a megoldást választani. Ez azért elég speckó eset.
Kontrollra minden esetben kell visszajárni és természetesen otthon folyamatosan kell huzogatni. Igen, itt már kötelező a húzogatás. Pár hónappal a műtét után pedig az egész kórházasdit el lehet felejteni.
Ha valakinek van valamilyen extra kérdése vagy mégsem lenne egyértelmű valami, nyugodtan kommenteljen.
A választás ezek után a tiétek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése