2009.10.22.
Hosszú-hosszú keresgélés után megtaláltuk végre azt a helyet ahová rendszeresen járunk Bencével tornázni. Mármint babatornázni. Jártunk ugyanis tőlünk 10 percnyire szintén babatornázni szeptember közepétől minden hétfőn. Jó volt a hely, közel volt. Mondjuk 1-2 anyukát megrángattam volna szívem szerint, de elnéző voltam. Istenem, hát senki se tökéletes. Aztán október közepétől dolgozom, természetesen hétfőn, szerdán, és nem tudtunk tovább ide járni. Maradt a kedd-csütörtök, keresni kellett egy másik helyet. Az lényeges volt, hogy ugyan az a csaj tartsa aki a hétfőit. Elmentünk 1x a 13.kerületbe a Pöttöm Pankába, de se a hely se a szereplők nem voltak szimpatikusak. De ma, ma végre megtaláltuk! Szintén nincs messze, Rákospalotán egy Műv.Ház-szerűségben tartja Barbi a csiri-biri tornát. Kicsit ugyan elkéstünk, mert miért ne, de nagyon jól éreztük magunkat, és ami nagyon fontos, hogy sokan voltunk ugyan, de mindenki tök normális volt. Nem volt sanda szemmel nézés a másik gyerekére, ha Bence odaballagott egy másik anyukához, az kedvesen mosolygott rá, megsimogatta, beszélt is hozzá! Mert hogy a másik két helyen nem volt ilyen! Persze nem lökte fel egyik a másikét, de olyan távolságtartók voltak a muterok, és hát a gyerekeik is! Pedig nagy igazság van abban, hogy a társas viselkedés szabályait csak társaságban lehet megtanulni és megtanítani!
Jó volt ez a hely, megtartjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése