2009.12.23.
Azt hittem, az életben nem jön el ez a nap. Már úgy vártam mint egy kisgyerek a Karácsonyt. Ez volt az utolsó nap, a héten már nem kell gályázni, holnap Karácsony van. Lehet végre fát díszíteni, minden mással foglalkozni, és persze blogot írni. Mer' az egy kicsit elmaradt, de esküszöm a dolgok nem álltak meg. Itt vannak a fejemben a sztorik, csak össze kell szedjem magam.
Először is arról, hogy: Csilli, sajna nem sütök mézeskalácsot, már nincs időm rá, és az meg milyen már, hogy 25 vagy 26-án sütöm? Úgyhogy jövőre légyszi figyelmeztess már októberben, mert mire összekapom magam pont december lesz.
Aztán arról, hogy Bencének végre kibújt a négy gyötrelmesből az egyik fog. Igen, még csak most. Kínlódtam(tunk) is rendesen. Múlt hét pénteken este 8-tól háromnegyed 1-ig nem volt 1 teljes óra amit végigaludt volna, és csak vergődött mint a partra vetett bálna. Nekem meg voltak mindenféle sötét gondolataim az anyaságról meg a majdani kistestvérkéről is. Végül nekimentünk. Panadollal. Nehéz csata volt de megnyertük. Fél 6-ig aludt, evett aztán kelteni kellett mert mentünk uszira.
Meg arról is, hogy leesett a nagy hó, és tök jó volt. Vettünk Bucinak egy overállt, amit nemes egyszerűséggel csak Michelin-jelmeznek hívok. Kis szaros csak illeg-billeg benne, alig tud benne mozogni, de nagyon lelkes. Úgy érzem, szereti a havat. Jó neki. Voltunk szánkózni is. Beleültettük, 10 méter után már dőlt is el mint egy lisztes zsák. De neki így is élvezetes volt. Hihetetlen, de erről képet is készítettem.
Aztán arról is, hogy megvannak az ajándékok, még ma este be kell csomagolni, és olyan szép lesz a fa alatt a sok becsomagolt ajándék. Bencének a Fakopáncsba vásároltunk pár klassz kis játékot, meg kap egy kicsit komolyabb szerkezetet is, egy Bobocar nevű kis autót, amit már nagyon jól megtanult használni a Játszóban. Amikor Mikulás-ünnepségen ott voltunk és Mackó meglátta, akkor döntötte el, hogy Karácsonyra kap a Gyerek egy ilyet. Majd lefényképezem, ahogy megy vele mint egy megvadult autós.
Ennyi, hirtelen, ami eszembe jutott. Persze, színezhetném még, de annyi dolgom van....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése