Gyereknap

Nem szoktunk túl nagy faxnit csapni a gyereknapból, mert mi az év többi napján is ugyan úgy szeretjük- most már mondhatom, hogy a gyerekeinket, mint ezen az egy napon. Bence nemrég kinézett magának egy vontatós traktort az Auchan-ban, amiről alig lehetett levadászni. Megígértem neki, hogy talán gyereknapra megkaphatja, ha jól viselkedik. Szerencsénkre, rá pár napra le is akciózták, így Mackó ezzel a csodajárművel tért haza. Buci persze nem tudta, minden egyes alkalommal, amikor a boltba mentünk, megkereste és tett 1-2 kört vele. Most szombaton azonban nem volt már belőle a polcon, és láttam rajta, hogy nagyon elkeseredett. Hirtelen felindulásból megígértem neki, hogy megkaphatja 1 nappal hamarabb az ajándékot, tekintettel arra, hogy az időjósoknak fogalmuk se volt arról, hogy mikor milyen idő lesz, és mivel ez egy tipikusan kerti játék, jó lenne ha még tudna vele játszani.
Hazamentünk és amíg Buci ebédelt, Mackó eldugta a kertben a cuccot. Hihetetlen izgatott volt, le-föl futkosott a kertben:

Felmászott mindenhová:

Fogalma sincs merre menjen:

Talán a garázsban:

Ééés megtalálta:

Tádááám! "Az én apukám vette!" mondatok kíséretében ült fel rá:

És a büszke traktor tulajdonos:

Emilinek pedig ez érkezett a héten: