Jó pár napja már egészen odáig sikerült eljutnom, hogy írtam egy címet.:) De ha ezzel a tempóval haladok akkor annyira aktuális lesz a cím, hogy ihajjj. Sajna mindig van valami ami mindig fontosabb mint blogolni, pedig az is fontos, csak hát van a háztartás, meg a kert, meg a virág locsolás és nem mellesleg megint paradicsomokat növesztünk és az is nagyon fontos. Sőt! Az nagyon fontos! És amikor már majdnem mindennel végzek és leülnék, hogy na, akkor most írok pár sort, akkor megszólal Valaki a bölcsőből...enni kér, idő van, az idő meg elmegy...és így megy ez az örök körforgás, és így lett az, hogy jó pár napja csak a címet sikerült leírnom. De most, amíg Nyuszika meg nem szólal:
A múlt héten voltunk az első tanácsadáson, ahol 3910 gr-ra mázsálták a Kisasszonyt, és 54 cm-re. Ami konkrétan annyit jelent, hogy hízott és összement. Pedig nem mostam ki. Azé' durva, hogy 2990 gr-al jöttünk ki a kórházból és nem egészen 4 hét alatt, pontosabban 3 hét alatt majd' 1 kilót szedett fel. A hossza pedig azért lett kevesebb, mert szerintem nincs ember aki pontosan meg tud mérni egy újszülöttet és szerintem odateszik a mércét, de saccperkábé mondanak egy adatot. Így lett, hogy az 55-ből 54 cm lett. Amúgy meg lettünk dicsérve a doktornő által, hogy nagyon szépen fejlődik, megbeszéltük a távlati terveket, hogy mikor fogja oltani, meg mennünk kell 6 hetes ultrahangra, meg ortopédiára. 2 hét múlva ismét megyünk.
Bencét is elvittem magammal, mert az itthon töltött idő közben sikerült megfáznia, és brutálisan köhögnie. Konkrétan volt olyan reggel, hogy nem volt 1 perc se, hogy ne köhögött volna. Szegény Emili meg nem tudott tőle aludni. Szóval Őt is megmutattam, de szerencsére tiszta volt a tüdeje meg a torka se volt kifejezetten csúnya. Kapott homeopátiát a köhögésre, meg az uszodaszemölcseire is, aminek nem örült a doktornő Én se vagyok oda értük, de hát úszni jár a lelkem, előbb-utóbb tudtam, hogy összeszedi. Így most kap rá homeopátiát meg Verrumál-al ecsetelem, és bízok benne, hogy eltűnnek, mert a nagyon drasztikus, de tuti altatásos-leégetéses megoldást nem szeretném. Mégis csak a gyerekem.:)
A napok iszonyat gyorsan telnek, és Nyuszika napról-napra változik. Mondhatnám azt is, hogy nincs 2 egyforma napja. Frontérzékeny, egyenlőre csak a hidegre, így hétfőn már majd meghülyültem tőle. Nem akart/tudott aludni, hordozni kellett a valagát. Persze a másik nagy probléma sem segít a helyzeten: a hasfájás. Vagy nem is igazán hasfájás ez, hanem inkább úgy fogalmaznám szépen, hogy bántják a szelek. Fingania kell/ene. Nem tud. Vagy nem akar. Vagy nem tudom. De az őrületbe kerget vele. Holnap 1 hónapos lesz. Akkor többet írok arról, hogy milyen volt és mennyit változott 1 hónap alatt. Mert mondanom se kell, hogy kajatájm van, menni kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése