Pótolok...ami eszembe jut:)

Bence

Jól indult az ovi és a lendület továbbra is törhetetlen. Az első nap még ott voltam vele és ebéd után hazajöttünk, majd úgy terveztük, hogy a 2. napon nem leszek végig ott de ebéd után szintén hazajön és a 3. naptól kezdte volna az ott alvást. Ez az elmélet viszonylag hamar dugába dőlt, mert Emili nem volt hajlandó elfogadni kaját Anyutól, így esélyem se volt rá, hogy továbbra is távol legyek etetési időpontban. Ezért Bence hamar a mély vízben találta magát és egy megbeszélést követően a második napon ott is aludt. Pontosabban csak feküdt mert aludni nem mindig szokott. Barátai is hamar lettek és szinte minden nap ugyanazok a nevek hangoznak el a "Kivel játszottál?" kérdésre. Már a 2. napon egymásra találtak egy Panna nevű kislánnyal. Szét is szedték őket a 3. napon mert nagyon sokat rendetlenkedtek. El tudom képzelni... Hazafelé megkérdeztem Bencét, hogy milyen lány a Panna? A válasz: "Vicceskedő lány!" Majd pár másodperc múlva a következőt mondta: "Anya, találtam végre egy okos lányt!" Szóval, eltekintve attól, hogy az óvónőtől néha kiráz a hideg, mert nyávog és affektál, összességében tetszik nekem ez az egész ovi. Bencén nem látok semmiféle negatív változást, inkább pozitívat. Sokat mondókázik és énekel magyarul és 1 dalt angolul. Elmondja angolul a nevét. Kezdi megszeretni a rajzolást, kezd szépen rajzolni és már némi formát is felfedezek a rajzban. A múltkor a Nagyinak egy tengeralattjárót rajzolt:) (Frissítésképpen, Bence egy sima kerületi oviba jár de egy angol csoportba, ahol minden nap 8-13-ig van egy angol anyanyelvű óvodapedagógus, nálunk Viktor. Nagyon aranyos, kedves srác és a gyerekek is nagyon szeretik. Lassan megszokták, hogy Viktorral csak angolul lehet beszélni.)
A probléma a gyakorlottabb óvónővel van aki igen csak katonásra vette a nevelést. Több szülő is hallani vélte nem kedves szavait:" Hogy eszel! Mint egy disznó! Nem beszél, eszik! Pisil, kezet mos, fogat mos, kimegy!" és így tovább. Aztán voltak gyerekek, akik ha ez az óvónő volt reggel, egész egyszerűen nem akartak bemenni és csak sírtak. Egy ilyen kisfiú anyukája megelégelte és írt egy levelet a szakmai vezetésnek akik összehívtak egy rendkívüli szülőit. Én sajnos nem tudtam menni de Mackó ott volt és hát elég tanulságos volt. Természetesen B. néni tagadta, hogy ő csúnyán beszélne és minden csúnyán elhangzott mondatot átalakított úgy, hogy elfogadható legyen. Magyarán, ő nem azt mondta, hogy, hanem azt, hogy. Mindegy, itt úgysem az a gond, hogy mit mondott, mert perspeciel Bence hozzá van szokva, hogy felemelem a hangom ha úgy eszik mint egy disznó, tehát ő max. csak kinevethette B. nénit, hanem a gond inkább az, hogy túl magasra rakta B. néni a lécet. A vezetés azonban keményen leostorozta, megemlítették, hogy hát azt gondolták, hogy B. néni tudja, hogy kell bánni a 3-4 éves gyerekekkel, de majd átbeszélik akkor. Szóval nagyon rendesek voltak, megígérték, hogy többet nem fog előfordulni csúnya beszéd a gyerekekkel és oda fognak ők is figyelni. Azért ez ahhoz drága mulatság lenne, hogy egy ilyen B. néni tönkre vágja a gyerekek óvodás kedvét.
Bencének azóta van még 2 barátja. Általában négyen szoktak együtt játszani, nevezhetjük ezt egy klikknek. A kézügyessége tovább fejlődött, tök szépen festett ki egy madarat, szinte ki se lépett a vonalból. Hazahozzuk minden rajzát, gyűjtöm őket hónapok szerint szétszedve.
Manapság csak a reggelek indulnak nehezen, nem igazán akaródzik őuraságának felkelni. Persze este se lefeküdni, ezért benne van egy ördögi körben. Aztán már viszonylag haladósra veszi, a következő veszekedés pont: a kabát. Nem akar kabátot felvenni. Persze a vastag sapkát igen, de a kabátot nem. Minden reggel megkérdezi: "Anya, kell kabátot venni?"
Szerdán Halloween-party volt, Buci töknek öltözött.:)

Emili
Nos, ő már nagylány.:))Mindjárt 7 hónapos. Úristen, még csak most született. Döbbenetes. Na, kiszörnyűlködtem magam, elmondom mi van a Csajjal. 2 hónapja Dévény-tornára járunk mert észrevettem, hogy a Kisasszony mozgásfejlődése megakadt. 4 és fél hónaposan ugyan hasra fordult, de itt meg állt a tudomány. Nem nyomta ki magát, nem akart hátra fordulni, sőt egy idő után már hasra se. Csak bömböldézett ha hasra tettem, kezeit-lábait széttárta és üvöltött. Akkor beszéltem a jóga oktatóval aki szerint érdemes megnézetni egy szakemberrel. Ő  BHRG központot ajánlotta, de ott tizenxezerért mondták volna hogy van vagy nincs baj. Plusz pár ezerért feladatsort is kaptunk volna. Megnéztem a Dévény központot, ők ingyenes felmérést hirdettek. Felhívtam őket, de csak novemberre tudtak a központba időpontot adni, viszont kaptam egy csomó telefonszámot a környéken lévő konduktorokét akiknél előfordulhat, hogy van hely. Az első konduktor nem vette fel, de azonnal visszahívott és gyakorlatilag betúrtuk magunkat oda. A lényeg: nincs nagy baj, időben mentünk. Viszont Emili nyaka merev, feszes izomzatú, a karjai, vállai pedig hypotonok. Ami a legmegdöbbentőbb volt: benyúlt a szájába és csak annyit kérdezett: Mennyi ideig szopott? Amikor mondtam, hogy gyakorlatilag 2 hónapos kora óta nem tudom szoptatni, nem volt meglepődve. Ugyanis a szájában lévő izmok is iszonyatosan feszesek voltak. Összegezve:  a nyakmerevsége és a szájában lévő izmok feszessége miatt volt a nagy üvöltés szopi alatt. Ha ezt akkor tudom... Na mindegy, lélekben már túltettem magam. 2 hetente járunk és szó szerint bagó összegért. Lilla egyszerűen fantasztikus, olyan mintha zongorázna a gyereken. Persze Emili adja hozzá az alapritmust mert üvölt, de tudom, hogy ez nagyon jót tesz naki. Első alkalom után aludt 2 órát egyhuzamban. Azóta nem, de nem baj.
3 hete úszni is járunk. Imádja a vizet, viszont hihetetlen logisztikát igényel részemről az a nap. Ne legyen fáradt és éhes. Aha...majd egyszer összejön mind a kettő.
A Dévény-torna, a jóga és az úszás együttesének köszönhetően Emili hasról-hátra és vissza is fordul, hason szépen lassan eltapicskol körbe de a kúszás még nem indult be. Viszont ülni nagyon szépen megül egyedül hosszú percekig. Ugyan azt mondják, hogy ne ültessem mert akkor nem indul be a kúszás-mászás, de nem tudok mit tenni amikor Bence is itthon van és játszanak a földön, Emili nem akar feküdni.
Ami a kaját illeti, hát nem egyszerű ez sem. Mivel nem túl jó evő ami annyit jelent, hogy nem eszik sokat, ezért az szóba se jött, hogy drága pénzekért üveges bébiételt vegyünk amit utána sorban a kukába dobunk. Ezért vettem egy pürés könyvet, a Pürékorszak-ot és abból főzök neki illetve a neten szoktam recepteket vadászni. Aztán elmegyek beszerzem a heti alapanyagot és indulhat a hét. Például ma voltam körúton és azon túl, hogy végre sikerült zab-rizs-és kukoricapelyhet beszereznem, fogalmam sincs hogy hová tűnt a papírom amin a jövő heti menü volt.:) Viszont állati idegesítő, hogy egy helyen nem lehet mindent beszerezni. Például a Tesco-ban nincs körte, padlizsán és patisszon. Most mehetek holnap az Auchan-ba. Ez a része rendkívül fárasztó. De megéri amikor Tündérke falja a kaját. Igazából nincsenek kedvencek. Megeszik szinte mindent kivéve-nagy bánatomra- a céklát nem hajlandó. Hiába csinálom úgy, hogy a legfinomabb legyen, hiába passzírozom át, nem kell neki. Csak néhány falattal összeken mindent meg ha nagyon éhes akkor annyit eszik, hogy éppen ne haljon éhen, aztán csak öklendezik. Öklendezik akkor is ha nem elég folyékony a kaja. Lesz gondom elég ha eljön a darabos ételek ideje.